Jegyzetek a kései hagyatékból VI. — A dekadenciáról

Friedrich W. Nietzsche (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző. Mindig vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi a munkásságát...

Ez a könyv az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb (2020) kötete. A szerző kéziratos hagyatékában, amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is tartalmazza, rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni.

Mint utólag kiderült, később több: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege is.

Ezekből válogatták ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban.

A sorozat záró, ezen hatodik kötete a dekadencia témaköréhez kapcsolódó töredékeket tartalmazza.

(„A Dekadencia szellemi hanyatlás, erkölcsileg bomló, beteges állapot. Az emberiség dekadenciája a XIX. század második felében indult meg rohamosan:

- Vajon mi történt akkor?
A történelem tanúsága szerint mindig a vallás hanyatlása előzi meg. Utána jön a gazdasági, majd politikai bukás is. Csak új erkölcsi eszmék tudják megállítani...”)

„Az „emberiség” nem lép előre, még csak nem is létezik...”

„...legalábbis úgy tűnik, vége van egy bizonyos emberfajtának (népnek, rassznak), ha toleráns lesz, megengedi az egyenlő jogokat...”

„Engem ért a szerencse és még a megtiszteltetés is, hogy egész évezredek tévelygése és zavarodottsága után újra ráleltem az útra, amely egy Igenhez és egy Nemhez vezet.”

„A filozófia, miként eddig értettem és éltem, önkéntes felkeresése a létezés még legelátkozottabb és legelvetemültebb oldalainak is...”