Jégvirág a pokolban — Rejtő Jenő életrajzi képregény

Szerző: Kiss Ferenc - Németh Győző - Podmaniczky Ferenc

Jégvirág a pokolban

Ár: 4 242 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Erdélyi Szalon
Megjelenés
2020
Kötés
Kemény kötésű ragasztott
Oldalszám
64 oldal
ISBN
9786156016515
Tömeg
524 g

Rejtő Jenő (1905-1943) életrajzi képregény, amely nem kutatja Rejtő korabeli nyilatkozatainak valóságtartalmát. Elfogadja, amit állít, mert „az igazság mindenkinek az, amiben hisz, vagy amit hinni vél. Itt illene most »Jó szórakozást«! kívánnom Önöknek, ha a Don-kanyari halálmenet embertelen eseményei – amelyet az író páratlan humora ellenpontoz – alapjaiban nem írnák fölül ezt a vidámnak tűnő mondatot. Így csak kérni tudom kedves Olvasóimat, hogy tartsanak Rejtő Jenővel és sorstársaival ezen a kegyetlenül hosszú és dermesztő úton – egyenesen a pokolba…”

Leírás

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1943.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója. Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén...

„A füstnél soványabb árnyak a láng ritmusára imbolyogtak. Miért gyújtanak tüzet? Hiszen pusztulni kell a sziklakemencétől, amely hajnalig árasztja vissza a nappal forróságát. – Tűznézés… – súgta magyarázva egy Hiéna, aki odajött közben, és kíváncsian megtapintotta Fécamp arcát. – Este tűznézés van! Visszalátnak a Voltba… Fécamp még mindig azt várta, hogy felébred a szörnyűségből… A vékony árnyak imbolyogtak, a tűz lobogott és tűhegynyi porszemeket dobált a szél. A csontváz lihegve súgta mellette: – Ami Volt, az a Völgyben maradt, de tudni kell!... Ez a tűznézés…”

Kiss Ferenc: Még abban az évben két lelkes rajzolóbarátomat kerestem meg az ötlettel, mi lenne, ha bizományba megrajzolnák nekem a történetet. Az volt a koncepcióm, hogy a doni halálmenet képkockái barnás tónusban jelennének meg, mint a régi fotográfiák, Rejtő visszaemlékezéseinél viszont kiszínesednének a rajzok, amelyekről visszaköszönnének Korcsmáros Pál klasszikus figurái. Csordás László rajzolta volna a komolyabb hangvételű anyagot, míg Podmaniczky Ferenc a humoros, memoár jellegű részeket…

Rejtő Jenő életéről az utóbbi években sok minden kiderült. Legalább annyi, mint amennyi homályban maradt. Tudjuk, hogy Reich Jenőnek született, de azt nem, hogy hivatalosan is felvette-e írói nevét, a Rejtő Jenőt és kikeresztelkedett-e? Képregényünk nem kutatja Rejtő korabeli nyilatkozatainak valóságtartalmát.

Elfogadja, amit állít, mert „az igazság mindenkinek az, amiben hisz, vagy amit hinni vél. Itt illene most »„Jó szórakozást«! kívánnom Önöknek, ha a Don-kanyari halálmenet embertelen eseményei – amelyet az író páratlan humora ellenpontoz – alapjaiban nem írnák fölül ezt a vidámnak tűnő mondatot. Így csak kérni tudom kedves Olvasóimat, hogy tartsanak Rejtő Jenővel és sorstársaival ezen a kegyetlenül hosszú és dermesztő úton – egyenesen a pokolba…”

Ezeket is ajánljuk