Jégvirág a pokolban — Rejtő Jenő életrajzi képregény

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, Erzsébetváros, 1905. március 29. – Voronyezsi terület, Szovjetunió, 1943.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója. Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén...

„A füstnél soványabb árnyak a láng ritmusára imbolyogtak. Miért gyújtanak tüzet? Hiszen pusztulni kell a sziklakemencétől, amely hajnalig árasztja vissza a nappal forróságát. – Tűznézés… – súgta magyarázva egy Hiéna, aki odajött közben, és kíváncsian megtapintotta Fécamp arcát. – Este tűznézés van! Visszalátnak a Voltba… Fécamp még mindig azt várta, hogy felébred a szörnyűségből… A vékony árnyak imbolyogtak, a tűz lobogott és tűhegynyi porszemeket dobált a szél. A csontváz lihegve súgta mellette: – Ami Volt, az a Völgyben maradt, de tudni kell!... Ez a tűznézés…”

Kiss Ferenc: Még abban az évben két lelkes rajzolóbarátomat kerestem meg az ötlettel, mi lenne, ha bizományba megrajzolnák nekem a történetet. Az volt a koncepcióm, hogy a doni halálmenet képkockái barnás tónusban jelennének meg, mint a régi fotográfiák, Rejtő visszaemlékezéseinél viszont kiszínesednének a rajzok, amelyekről visszaköszönnének Korcsmáros Pál klasszikus figurái. Csordás László rajzolta volna a komolyabb hangvételű anyagot, míg Podmaniczky Ferenc a humoros, memoár jellegű részeket…

Rejtő Jenő életéről az utóbbi években sok minden kiderült. Legalább annyi, mint amennyi homályban maradt. Tudjuk, hogy Reich Jenőnek született, de azt nem, hogy hivatalosan is felvette-e írói nevét, a Rejtő Jenőt és kikeresztelkedett-e? Képregényünk nem kutatja Rejtő korabeli nyilatkozatainak valóságtartalmát.

Elfogadja, amit állít, mert „az igazság mindenkinek az, amiben hisz, vagy amit hinni vél. Itt illene most »„Jó szórakozást«! kívánnom Önöknek, ha a Don-kanyari halálmenet embertelen eseményei – amelyet az író páratlan humora ellenpontoz – alapjaiban nem írnák fölül ezt a vidámnak tűnő mondatot. Így csak kérni tudom kedves Olvasóimat, hogy tartsanak Rejtő Jenővel és sorstársaival ezen a kegyetlenül hosszú és dermesztő úton – egyenesen a pokolba…”