Irodalom, nemzet, harmadik út

Görömbei András szerző (Polgár, 1945. február 5. –) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány neves tudósa. 1993 és 1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) oktatási rektorhelyettese, 1995 és 2003 között az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete igazgatója.

Fő kutatási területei az összehasonlító irodalomtudomány és a népi írók, valamint a népi irodalom és az arra épülő mozgalom. Cikkei, tanulmányai 1967-től jelennek meg rendszeresen a különböző folyóiratokban és lapokban.

A népi írókkal kapcsolatban az általános publikációkon túl könyvet írt Sinka Istvánról és Csoóri Sándorról. Jelentősek a határon túli magyar irodalom feldolgozásában tett eredményei. Elsőként dolgozta fel a csehszlovákiai és a romániai magyar irodalom történetét, ennek keretében kísérletet tett a magyar irodalom egységes rendszerének kialakítására. A romániai magyar irodalom területén külön könyvet írt Sütő Andrásról. Foglalkozik még kisebbségi irodalommal is. Monográfiái jelentek meg Nagy Lászlóról és Nagy Gáspárról is.

Görömbei András szerző változatlanul egyik legmeghatározóbb alakja a magyar irodalmi közéletnek; írásai szerves részét képezik a kortárs irodalmi köztudatnak. Gondolatilag kiérlelt, lendületes esszéit filológiailag pontos, aprólékos jegyzetapparátus kíséri ezúttal is. (A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése. A szó görög eredetű: a nyelv/beszéd (logosz) és a szeretet (filo-) szavak összetételéből származik...)

Részlet a kötetből:
„Identitásunk, önazonosságunk a kipróbált értékek megőrzésének és az új lehetőségek felkutatásának a feszültségében, kettősségében formálódik. A magyar nemzetet a trianoni békediktátum, majd annak a második világháború utáni megismétlése szétdarabolta. Magyarországtól elszakított részei a többségi helyzetükből kisebbségi létformába kerültek.

A létformájukat erősen meghatározza, hogy egymástól nyelvi, kulturális és politikai szempontból is különböző (szlovák - ukrán - román - szerb - horvát - szlovén, osztrák) többségi nép államához tartoznak...”

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

- A HARMADIK ÚT:
(A nemzeti önismeret értékei. A magyar nemzettudat változásai. Az anyanyelv és a nemzeti önismeret. Közösséget formáló értékek 20. századi irodalmunkban. Németh László és a magyar forradalom. A magyar népi irodalom. Nagy László élő öröksége.);

- A SZÉTZILÁLT NEMZET:
(A szétzilált nemzet, Kísérő sorok Csoóri Sándor könyvéhez. „Egyedül a magasság...” Csoóri Sándor új versei. Csoóri Sándor gyermekversei. Látványba sűríti az időt. Gál Sándor versei. Tamás Menyhért két könyvéről: - Rések - Alkonyút. Vári Flórián László könyvei: - Jog és korbács - Tábori posta. „Jegyezvén szalmaszállal”. Nagy Gáspár költészetéről.);

- HATÁRTALANUL:
(Költő a prózában. Nagy László: Adok nektek aranyvesszőt. Magyarózdi toronyalja. Tudománnyal és a hit pajzsával. Ifj. Fekete Károly könyve. Imre László két könyve: - Új protestáns kulturális önszemlélet felé - Felfedezés és értékőrzés, Barta János pályája és a szellemtörténet. Kelet-Közép Európa himnuszai. Hol vagy hazám? Kiss Gy. Csaba könyve. „Évgyűrűk hatalma” - Márkus Béla könyve a nyolcvan éves Dobos Lászlóról. A másik magyar irodalom. A felszívódás veszélye - a fennmaradás esélyei. Határtalanul!);

- A KISEBBSÉGI LÉTHELYZET:
(Vallomás Ratkó Józsefről. Márkus Béla Tamási Áron díja. „A múltat is teremteni kell”. Dobos László nyolcvanéves. A jövő szökevénye: Csoóri Sándor. Néhány szó Sánta Ferencről. Szilágyi István évtizedei. Lászlóffy Aladár hetvenkedik. Sütő András világa. Tér - kép - idő. Trianon évtizedei. Vencsellei István kiállítása.);

Az írások eredeti megjelenési helye;

Az „Irodalom, Nemzet, Harmadik Út” című eme kiadványt az irodalmat kedvelő, a fenti tartalom szerinti esszék és tanulmányok iránt érdeklődő, a társadalom vitatott kérdéseire és rezdüléseire nyitott olvasóinknak ajánljuk...