Irány

A Szerző több mint 150 év (a végén még nyitott) történetét írja le. Nem kitalált a történet, a szereplőket - ha tudomása szerint még élnek, és főként, ha a szerepük nem pozitív - még a monogramjuk megváltoztatásával is rejti. A helyszíneket nem „rejtjelezi”, mivel a történet csak így valóságos és hiteles...

Családi beágyazottságát az 1867-ben Gömörben (ráadásul a Gömör nevű faluban) született apai nagyapával, a „keményfejű palóccal” kezdi. A világtörténelem vasszekere először az apai nagyapa első világháborús kálváriájával gázol át a családon, hogy az 1929-es gazdasági válság után elérkezzünk a második világháborúhoz. Ennek második évében született meg a Szerző a délkelet-magyarországi, már módos földműves család hét gyermeke közül hatodikként.

Személyes emlékei azoktól az évektől meghatározók, amikor legérzékenyebb gyermekéveiben megtapasztalja az „osztályidegen” családja és önnön kitaszítottságát, kiszolgáltatottságát a „proletárdiktatúra” éveiben.

Ebből a fojtogató kilátástalanságból kitörési lehetőséget kínál, hogy - papi hivatást érezvén - továbbtanulási lehetőséget kap az egyházi pályára való készülés jegyében.

A következő évtizedekben kétszeresen is nagyot fordul a világ: először a katolikus egyházban a második vatikáni zsinattal, majd politikailag: az 1989-es rendszerváltással.

Mindkét esemény a Szerző személyes életében is sorsfordulatot hoz. Belülről vezérelt emberként (így szól az önmeghatározása) családapaként akar pap lenni - ennek lehetőségét várja egyre reménytelenebbül - önmagát a felgyorsuló modern korban újrafogalmazni igyekvő egyháztól - hiába.

Hitét, egyházához való hűségét soha el nem vesztve küzd azért, hogy a kötelező nőtlenség ígéretére tett esküje alól megkapja az illetékes római „főhatóságtól” a fölmentést, így a gyermekeit egyházilag is érvényes házasságban nevelhesse. Ezt végül csak 22 év után kapja meg, de „papi hivatalát” több száz magyar és világszerte több tíz-, akár százezer sorstársával (hiteles nyilvános statisztika nincs) nem kapja vissza. Így kell élnie, így kell élniük...

Szerzőnk mindeközben azt vizsgálja, hogy élete a jó irányban haladt és halad-e...