Ellenforradalmi jegyzeteim - I. kötet

Szerző: Prónay Pál

Ellenforradalmi jegyzeteim - I. kötet

Ár: 6 291 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Erdélyi Szalon
Megjelenés
2025
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
862 oldal
ISBN
9786156502476
Tömeg
1157 g

Prónay Pál magyar katonatiszt szembement a trianoni döntéssel, de Károlyival, Bethlennel, Telekivel és Horthyval is. Döntő szerepet játszott az első világháború utáni nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában. Ennek során a magyar irreguláris alakulatok többek között megakadályozták az osztrák rendőr- és csendőralakulatok bevonulását a Magyarország által a trianoni döntés után kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre. Az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiáltották a független Lajtabánságot, amelynek „lajtai bán” címmel megválasztották a vezetőjévé. Eme felbecsülhetetlen értékű emlékirata először jelenik meg a teljes eredeti szöveggel, jegyzetekkel és gazdag képanyaggal kiegészítve...

Leírás

Újabb szenzációs leletmentés: az eredeti Prónay-napló.

Tótprónai és blatnicai Prónay Pál Sándor István Gábor (1874–1946) magyar katonatiszt. A Rongyos Gárdaként ismert szabadcsapat vezetőjeként fontos szerepe volt a vészterhes trianoni időszak kaotikus eseményeiben, a proletárdiktatúrát és a vörös terrort követő „fehérterror”-ban, valamint a soproni népszavazás eredményének kikényszerítésében.

Szembement a trianoni döntéssel, de Károlyival, Bethlennel, Telekivel és Horthyval is. Döntő szerepet játszott a nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában. A felkelés során a magyar irreguláris alakulatok megakadályozták az osztrák rendőr- és csendőralakulatok bevonulását a Magyarország által a trianoni döntés után kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre, majd az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiáltották a független Lajtabánságot, amelynek megválasztották a vezetőjévé „lajtai bán” címmel.

A fegyveres ellenállás kényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására. IV. Károly király második visszatérési kísérlete idején megtagadta a királypárti katonai egységek elleni fellépést. Ezért Bethlen István és Gömbös Gyula kizáratta az Etelközi Szövetségből, majd félreállították.

Emlékiratait két évtizeddel később kezdte megírni, 1943–1944-ben, korabeli jegyzetei, dokumentumai, hivatalos és magánokiratai, fényképei és újságkivágások alapján. A mintegy ezer oldalas gépirat a diárium (napló) hányatott sorsára is rávilágít: hiányzik a teljes első része, valamint az 1921 utáni eseményeket rögzítő füzetek teljes anyaga. Utóbbiakat kéziratban őriz(het)te Prónay, tudomásunk szerint nem gépelték le, később az egész emlékirategyüttes szőrén-szálán eltűnt, és az 1960-as évek elején bukkant fel Csehszlovákiában, ahonnan a kádári Magyarországra került immár hiányosan.

A legépelt anyagot viszont átnézte, számos helyen tollal beleírt vagy átírt részleteket, de az alapvetően kronologikus eseménysoron utóbb sem változtatott, noha időnként nagy kitérőket tesz egyik-másik esemény vagy személyleírás kapcsán.

A felbecsülhetetlen értékű emlékirat először (2025) jelenik meg a teljes eredeti szöveggel, jegyzetekkel és gazdag képanyaggal kiegészítve.

 Ajánljuk mellé:
Ellenforradalmi jegyzeteim - II. kötet
A Rongyos Gárda krónikája - Gyűjteményes, sorszámozott díszkiadás

Ezeket is ajánljuk