Heraldika — A Magyar Királyság államcímerei és vármegyecímerei a XIX. század harmadik harmadában

A heraldika vagy címertan, címerismeret a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány. Elnevezését a heroldokról kapta, akik a címerek első középkori szakértői voltak.

Két részre oszlik: címerelméletre és címerművészetre.

A címerelmélet, elméleti heraldika vagy a szorosabb értelemben vett címertudomány a címerjogot, a címerek történetét érinti, a szabályos és szabályellenes címerekkel, a címerismerettel (régiesen: címerisme) foglalkozik.

A címerművészet, a címerábrázolás tana vagy címergyakorlat a címerek szabályos megszerkesztésével, megrajzolásával (kiállításával), leírásával, gyakorlati alkalmazásával, historizálásával és a címerkritikával foglalkozik...

A címerek - a modern világ ősi jelképei - évszázadok pajzsokra festett, zászlókra hímzett és kőbe faragott színes üzeneteit hordozzák. A XXI. században is kiemelt jelentőségűek, hiszen elemeik, jelképeik megjelennek a mai államcímerekben és a mai megye-, város- és településcímerekben is.

• Kötetünk az első fejezetben a címertudomány és címerművészet alapismereteit foglalja össze 376 fekete-fehér címerrajzzal illusztrálva.
• A második fejezet a Magyar Királyság államcímereit mutatja be, a XIX. század harmadik harmadából számos, igen érdekes címerképpel alátámasztva.
• A harmadik fejezet a Magyar Királyság vármegyéit és azok címerhasználatát taglalja ugyanazon történelmi korszakban, míg
• A negyedik fejezet egy címeralbum, amely a Magyar Királyság - a XIX. század utolsó harmadától az I. világháború végéig fennálló - közigazgatási rendszerének 71 vármegyecímerét állítja középpontba.

A „Heraldika” című eme kiadvány a színes, hiteles és tudományos igénnyel rekonstruált címertáblákat ismerteti, ezek mellett - a magyar és latin nyelvű forrásokra hivatkozva - bemutatja a vármegyei címerek történetét is.