Haiku — Novella és más

Szerző: Domokos Kázmér

Haiku

Ár: 2 000 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Cserhát Művész Társaság
Megjelenés
2017
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
112 oldal
ISBN
9789639787650
Tömeg
154 g

Novella és más... „A haikut kétszer kell elolvasni. Másodjára azért, hogy átérezd!” A haiku, avagy haikai a japán költészet egyik jellegzetes versformája, amely Macuo Basó által már a 17. században megjelent Japánban. De a költészeti forma nem csupán a japán irodalomban, hanem a 20. század elejétől már a világirodalomban is népszerűvé vált. Rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni vagy újrakölteni. Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke, a vers rövidsége miatt. Ritkán találunk sorvégi rímet, melyet a magyarban megszokhattunk. Többnyire belső rímet, azaz alliterációt fedezünk fel az eredeti japán művekben, ezáltal téve dallamosabbá az adott verset. (Az összecsengő sorvégek legtöbbször csak a fordítók leleményei.) A haiku nemcsak versforma, hanem egyben műfaj is...

Leírás

„A haikut kétszer kell elolvasni. Másodjára azért, hogy átérezd!”
(- Macuo Basó)

A haiku, avagy haikai a japán költészet egyik jellegzetes versformája, amely Macuo Basó által már a 17. században megjelent Japánban. Ez a fajta költészeti forma nem csupán a japán irodalomban, hanem a 20. század elejétől már a világirodalomban is nagy népszerűségnek örvend. A ma használatos elnevezését a 19. század végén kapta, azelőtt hokkunak hívták ezt a versformát...

A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni vagy újrakölteni. Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.

A dentó haikunak, azaz a hagyományos haikunak összesen három követelménynek kell megfelelnie:

17 morából, (magyarban szótagból) épül fel. A hagyományos régi japán haiku egy sorban íródik, viszont a modern haiku három sorból áll. A sorok és moraszámok felépítése: első sor 5, második 7, és a harmadik szintén 5 morából áll. Az első és az ötödik szótag a hangsúlyos (fordításnál figyelni kell rá, hogy ne legyen névelő a sor elején, mivel az a magyarban hangsúlytalan)... Csattanóval záródik.

A haikuban nagyon ritkán találunk sorvégi rímet, melyet a magyarban megszokhattunk. Többnyire belső rímet, azaz alliterációt fedezünk fel az eredeti japán művekben, ezáltal téve dallamosabbá az adott verset. (Az összecsengő sorvégek legtöbbször csak a fordítók leleményei.)

A haiku nemcsak versforma, hanem egyben műfaj is.

„A haikuim 2015 óta szaporodnak. Számuk mára (2017. augusztus 1) meghaladja az 550-et. Úgy látszik fertőzőképes. Internetes oldalon is felfedezhetők... Limerick, vagy »magyar badar« csak mérsékelkten és szelídítve foglalkoztat, 2016 óta.”

Részlet a kötetből:
Japán haiku csokor,
Kosztolányi nyomán, szabadon

Új cselédünk

Rózsa a nevem,
jött - púpjával a hátán.
Ez szörnyű látvány.
(Soseki)

Ablak

Házam kifosztva.
Lophatatlan holdsugár
ablakomban vár.
(Ryokwan)

Hang

Lélektelenül
fekve, hallhatom hangom -
és - megrémülök.
(Ocsuji)

Szegénység

Szegénységemben
szúnyogom is picike:
alig, alig csíp.
(Basho)

Halászok

Hálót vetettek.
Éji csillagok fénye
kifoghatatlan.
(Kinsaha)

Özvegység

Meghalt az uram.
Már, csak a Semmi figyel,
üres szemével.
(Chiyo-no)

Koldus

Koldust irigylem,
mert az ő ruhája ég
és föld mindene.
(Kikaku)

Levél

Egy száraz levél
lehullt a sírkövemre.
Ott nyugtot talált.
(Ransetsu)
(...)

Ezeket is ajánljuk