Gallföldön, rabságban — Hadifogoly emlékezések

A hadifoglyok vert menete az egyik város szűk utcáján gyalogol erőltetett menetben. Az úttest felett vastraverzekből készült felüljáró ível. A járdákon két oldalt felizgatott tömeg: ordítanak, köpködnek, a mi menetünk szélén haladókat ököllel ütlegelik, kiugrik közülük egy rosszarcú alak, vastag drótdarab a kezében - odahaza csikódrótnak nevezték, nem könnyű hajlítani -, a végét markolja, aztán elkezdi vele csépelni a hozzá legközelebb haladókat...

- Ez az esős idő jó pár napon át tartott, s a legelőn, a mintegy kétezer összezsúfolt ember számára leírhatatlan helyzetet teremtett. A talaj a nedvesség következtében fellazult, a bakancsok tipródása folytán a füves felület pillanatok alatt elenyészett, s minél idegesebben topogtak a szerencsétlenek az így keletkezett sárban, annál mélyebben süppedtek bele.

Az éjszakát ebben a felülről hulló, s lenn sártengerré váló szörnyű pokolban kellett eltölteniük... aztán másnap-harmadnap ugyanez folytatódott, amikor a gyengeségtől már állni sem tudtak, akkor a szörnyű sárba lefektették a köpenyüket, arra feküdtek...

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• A „háborús” könyvek missziója (Tarczai Béla);
• Háború, elindulás Marcaltőről;
• Kaszárnyaéletünk;
• Fogolytáborok;
• A Tulle-i fogolytábor - kihelyezésünk parasztokhoz;
• Aratás után;
• Fogoly karácsonyunk - visszatérés a táborba;
• A hazatérés;
• Újra otthon;

EPILÓGUS;

A „Gallföldön, Rabságban” című eme kiadványt a nyugatról, adott esetben Franciaországból visszajött hadifogoly visszaemlékezések iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:
Ponori Thewrewk Aurél: A „NYUGATOSOK” című kiadványban a nyugatról visszajött hadifogoly visszaemlékezéseket, nem a bűnösök, hanem az ártatlanok, nem a tettesek, hanem az áldozatok ottani viszontagságai, sorsa és körülményei iránt érdeklődő olvasóinknak.