Felvidék 1918-1928 — Az első évtized csehszlovák uralom alatt

Napjaink embere számára a Szlovák Köztársaság tökéletes nemzetállam benyomását kelti. Ma már szinte hihetetlen, hogy az ország területe ezer éven át a magyar állam szerves része, annak „felföldje”, „felvidéke” volt.

A magyar etnikai terület összezsugorodott, „nemzetiségileg vegyes területté” vált, az egykori német és rutén népesség pedig jelentéktelen szórvánnyá csökevényesedett. Ha csupán mutatókban vetjük össze a száz év előtti és a mai állapotokat, akkor is feltűnhet a változások rendkívüli, természetellenes mértéke.

A történész feladata, hogy kiderítse, mi történt velünk, és ami történt, annak mi áll a hátterében.

A szerző Felvidék-sorozatának második része (az első „Felvidék 1914–1920” címmel jelent meg 2010-ben) új kutatásokon alapul, jelen kötet az elszakított északi országrészben élő magyarság helyzetét vizsgálja a kényszerű realitássá váló Csehszlovák Köztársaság első tíz évében.

POPÉLY GYULA szerző (1945 -) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Kutatási területe a felvidéki magyarság 1914-1945 közötti politikai és művelődéstörténete, demográfiai helyzetének alakulása, valamint a nemzetközi kisebbségvédelem. Eddig nyolc önálló monográfia és több tucat tanulmány szerzője...

A „Felvidék 1918-1928” című eme kiadványt Popély Gyula alábbi szavaival ajánljuk:

„Jelen könyvünk fő célkitűzése: átfogó képet nyújtani a csehszlovák fennhatóság alá került magyar nemzetrész első tíz esztendejéről, az államhatalmi önkény különféle formáiról és megnyilvánulásairól, a kisebbségi élet buktatóiról, a helytállásokról és megalkuvásokról, a reményről és reménytelenségről, a várakozásokról és lemondásokról.

Könyvünk serkentő biztatás akar lenni a harcot még mindig folytató honfitársaink ritkuló és lankadó seregének. Lapjait forgassák hozzáértéssel és figyelemmel. Szeretnénk, ha mindegyik nemzettestvérünk megtalálná benne a választ az őt foglalkoztató kisebbségi sorskérdéseinkre.”