Esopus meséi — 300 tanulságos állatmese az ifjúság okulására

Esopus meséi

Ár: 2 781 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Tinta
Megjelenés
2021
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
196 oldal
ISBN
9789634092919
Tömeg
291 g

300 tanulságos állatmese az ifjúság okulására. A görög meseirodalom kezdetét Aiszóposz (magyaros formában: Esopus vagy Ezópus), fríg rabszolga prózában írt meséitől számítjuk. Nevét tanító jellegű állatmeséi tették halhatatlanná, amelyek rendszerint az emberi viszonyok, a társadalom és a politika kérdéseiben foglalnak állást burkoltan, mégis közérthetően. Többnyire az elnyomottak, szegények igazát hirdető rövid, tömör helyzetrajzok, a zárásban mindig közlik a tanulságot vagy a mese értelmét. A meseíró egyrészt az igazság kiderítését tartja legfőbb célnak, másrészt a hatalmi túlkapások bemutatásával óvatosságra inti a kiszolgáltatott rétegeket. A hatalmasok vagy gazdagok ezekben a történetekben is szinte mindig megbűnhődnek az igazságtalanságukért...

Leírás

  • Ki ne ismerné, hogy miként rimánkodta ki a sajtot a csalafinta róka a hiú holló szájából a mesében?
  • Ki ne hallotta volna, hogy a róka és a gólya kölcsönösen hogyan jártak túl egymás eszén egy-egy vacsorameghívás során?
  • Ki ne derült volna a nagyképű nyúl és a teknősbéka futóversenyének váratlan eredményén?

Aiszóposz már több mint kétezer-ötszáz éve ezekkel a mesékkel szórakoztatta a környezetét...

A görög meseirodalom kezdetét Aiszóposz (latinosan írva: Aesopus, magyaros formában: Esopus vagy Ezópus), fríg rabszolga prózában írt meséitől számítjuk. A hagyomány szerint alacsony termetű, púpos ember volt, aki szellemi képességeivel kiemelkedett a kortársai közül, és gazdája szabad emberré tette.

Nevét tanító jellegű állatmeséi tették halhatatlanná. Bár meséinek szereplői általában saját természetüknek megfelelően viselkednek, a tulajdonságaik, magatartásuk mindig azonosítható valamilyen emberi tulajdonsággal vagy magatartással.

A mesék rendszerint az emberi viszonyok, a társadalom és a politika kérdéseiben foglalnak állást burkoltan, mégis közérthetően.

Többnyire az elnyomottak, szegények igazát hirdető rövid, tömör helyzetrajzok, a zárásban mindig közlik a tanulságot vagy a mese értelmét. A meseíró egyrészt az igazság kiderítését tartja legfőbb célnak, másrészt a hatalmi túlkapások bemutatásával óvatosságra inti a kiszolgáltatott rétegeket.

A hatalmasok vagy gazdagok ezekben a történetekben is szinte mindig megbűnhődnek az igazságtalanságukért...

Az első tíz mese:

  • Az oroszlán és az egér
  • Az atya és fiai
  • A szamár és a tücsök
  • A farkas és a bárány
  • A denevér és a menyétek
  • A sáskagyűjtő gyermek
  • A hangyák és a tücsök
  • A farkas és a daru
  • A fecske és a varjú
  • A kakas és a gyöngyszem

(...)

„Esopus Meséi” évezredeket átívelően népszerűek. A könyvnyomtatás feltalálásával széles körben elterjedtek. Magyarul is közel ötven kiadást értek meg Pesti Gábor 1536-ban megjelent könyvétől kezdődően.

A TINTA Könyvkiadó most reprint kiadásban nyújtja át az érdeklődőknek a 20. század elején több kiadásban is megjelent, 300 mesét tartalmazó, és azóta klasszikussá vált, gazdagon illusztrált mesegyűjteményt...

Ezeket is ajánljuk