Erdély 1918-1919-ben

„Majdnem 40 év után úgy látom, hogy az „Erdély 1918–1919-ben” című könyvem az utolsó hazai kommunista évtizedben úttörő kötet volt, témaválasztása miatt a hazai történetírásban, valamint az idegen megszállás alatt élni kényszerülő magyarok sorsával kapcsolatos tudományos kutatásban is.

S még egy utolsó, nem kevésbé fontos szempont: sajnos, e könyvem most is időszerű, ugyanis Erdély még mindig román megszállás alatt van, s a mindenkori román kormányok legalább akkora intenzitással nyomják el, soviniszta intézkedésekkel keserítik meg a még ott élő magyarok életét, mint a szintén soviniszta kommunizmus alatt.

Amikor e könyvet írtam, azt hittem, hogy nemsokára fölbomlik a hazugsággal és nemzetközi megtévesztéssel, s végül (1918–1919-ben, majd 1944–1945-ben) árulással és fegyverrel összeollózott Nagy-Románia. Ez előbb-utóbb bekövetkezik, azonban addig még nagy küzdelmek várnak a Juhász Gyula által „világ árvájának” nevezett magyarságra.

Most könyvem harmadik kiadását tartja kezében az Olvasó.

Úgy tűnik számomra – „tűntén az ifjú láznak” –, hogy nemcsak a könyveknek, hanem a történészeknek is megvan a maguk sorsa: 29 éves kezdőként kezdtem írni e könyvet, s most, éppen betöltve a 70. évet, kerül a könyvesboltokba tanulmányaim legújabb kiadása.”
(Raffay Ernő)

TARTALOM:

HABENT SUA FATA LIBELLI: ElŐSZÓ 37 ÉV UTÁN... (2019)
ELŐSZÓ (1982)
JEGYZET (1986)

I. Az Erdély megszerzéséért folytatott román propaganda;
II. A magyarországi Román Nemzeti Párt politikája a világháború végén;
III. Magyar-román tárgyalások 1918 őszén;
IV. Erdély elszakításának egyoldalú kimondása;
Az aradi tárgyalásoktól a gyulafehérvári román „nemzeti gyűlésig”

V. Kolozsvár román megszállása 1918 karácsonyán és az erdélyi magyar államhatalom megsemmisítése;
VI. A román királyi hadsereg berendezkedése Erdélyben:
A megszállók föllépése a munkásság ellen - A MÁV és az erdélyi vasutasok - A magyar közigazgatás és államhatalom megsemmisítése - A román hadsereg föllépése a polgári lakosság ellen - Román és magyar katonai kérdések - Az atrocitások következménye: a január végi általános sztrájk

VII. A fegyveres honvédelem koncepciójának kialakulása 1919 tavaszára a magyar kormány politikájában;
Névmutató

RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) történész, politikus. Pécsett érettségizett 1968-ban. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-Kelet-Európa története szakon. 1977-1993 között a JATE történészoktatója volt: gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens. 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt.

Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, valamint Erdély és a trianoni békediktátum.