Egzisztenciális pszichoterápia

Végre ​megérkezett Magyarországra – Freud pszichoanalízise és Adler individuálpszichológiája után – a harmadik bécsi nagy pszichoterápiás irányzat, a Viktor Frankl alapította egzisztencia-analízis modern változata, a Stanford Egyetem pszichiátria professzora, Irvin D. Yalom tolmácsolásában.

Rollo May írja erről a könyvről: „Azt hiszem, ez a kitűnő könyv nemcsak a pszichoterápiát gyakorlók és a tanulmányozók, hanem minden klinikus számára alapművé válik. Sőt, hiba lenne csak szakmabelieknek ajánlani – mindenki, akit érdekel az, hogyan »működik« az ember, hasznos segítőt talál magának ebben a könyvben. Annyira olvasmányos, hogy alig tudtam letenni…”

Az amerikai pszichoterápia másik nagy alakja, Jerome D. Frank a következőképpen méltatta:

„Ez a rendkívül figyelemre méltó összefoglalás a pszichoterápiát az emberi létezés legfontosabb alapkérdéseinek vetületében tárja fel. Yalom professzor hatalmas klinikai tapasztalata, melyet érzékeny, széles látókörű gondolkodással értékel és integrál, kiváló teljesítményt eredményezett. Stílusa elegáns, világos és szellemes… A kötet nélkülözhetetlen valamennyi, napi gyakorlatot folytató segítő foglalkozásúnak… és különösen gazdagító olvasmány mindenkinek, akit érdekelnek az emberi élet szélesebb vonatkozásai, lehetőségei...”

Tartalom:

BEVEZETÉS

I. HALÁL:
(Élet, halál és szorongás - A gyermekek halálfogalma - Halál és a pszichopatológia - Halálfogalom a pszichoterápiában)

II. SZABADSÁG:
(Felelősség - Akarat)

III. ELSZIGETELTSÉG:
(Egzisztenciális elszigeteltség - Egzisztenciális elszigeteltség és pszichoterápia)

IV. ÉRTELEMNÉLKÜLISÉG:
(Értelemnélküliség - Értelemnélküliség és pszichoterápia)

Epilógus - Köszönetnyilvánítás - Név- és Tárgymutató

Az „Egzisztenciális Pszichoterápia” című eme könyvet olvasva „kiderül, hogy minden komolyan vehető terápiában felmerülnek az itt ismertetett egzisztenciális kérdések: az élet végessége, a választás lehetősége, amely azt sugallja, hogy mi vagyunk a felelősek az életünkért, nem tud dönteni, élni, sem meghalni helyettünk más”.