Dudásoknak, kanászoknak közzibül, közzibül

Szerző: Hála József G. Szabó Zoltán

Dudásoknak, kanászoknak közzibül, közzibül

Ár: 2 990 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Timp
Megjelenés
2010
Kötés
Kemény kötésű ragasztott
Oldalszám
140 oldal
ISBN
9789639614789
Tömeg
515 g

A nagyvonalú mecénás által szervezett ipolysági kanász-hangversenyen olyan egyedülálló zenei kultúra került a népzenegyűjtők kincsei közé, amely egyedülálló a világon, mert csak a Kárpát-medencében játszanak dupla sípszáras, bordószáras dudákon. A dudáról és dudásokról szól a kanászhangverseny századik évfordulója alkalmából... Tisztelgés a szervezők és résztvevők emléke előtt, hiszen a kanászhangverseny a magyar művelődéstörténet, néprajztudomány, az európai aerofon hangszeres zenekultúra egyik legkorábbi olyan eseménye volt, amelyre méltán lehet büszke az utókor.

Leírás

A dudáról és dudásokról az ipolysági kanászhangverseny századik évfordulója alkalmából...

„Múlt vasárnap a Csallóközben, most itt, jövő vasárnap Ipolyságon, dudások, kanászok társaságában, hej haj ez ám az élet” – írta Bartók Béla Szegedről 1910. november 11-én Freund Etelkának.

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára Györffy István (1884–1939) közvetítésével kérte fel Bartók Bélát (1881–1945), az akkor már nemzetközi hírű zongoraművészt, az ismert zeneszerzőt, a budapesti Zeneakadémia tanárát fonográffal rögzítendő hangfelvételek készítésére.

Erre 1910. november 13-án (vasárnap) került sor Hont megye központjában, Ipolyságon egy kanászhangverseny keretében. Ezt a vetélkedést a sikeres sportmúlttal rendelkező, a közeli Bernecén (ma a Pest megyei Bernecebaráti része) élő Szokolyi Alajos (1871–1932) szervezte meg úgy, hogy saját pénzéből, nagyvonalú mecénásként – a hangversenyt így valóságos versennyé téve! – díjakat ajánlott fel a nyerteseknek, a helyezetteknek és napidíjat, teljes ellátást minden résztvevőnek.

Kötetünk tisztelegni kíván a szervezők és résztvevők emléke előtt, hiszen ma már leírhatjuk: a kanászhangverseny a magyar művelődéstörténet, néprajztudomány, az európai aerofon hangszeres zenekultúra egyik legkorábbi olyan eseménye volt, amelyre méltán lehet büszke az utókor.

Olyan zenei kultúra került a gyűjtők látószögébe, amely egyedülálló, hiszen a világon csak itt, a Kárpát-medencében játszanak duplasípszáras, bordószáras dudákon magyarok, szlovákok, szerbek, horvátok, az erdélyi románok és a moldvai csángók.

E tudáskincs feltárásában elévülhetetlen érdemei vannak Bartók Bélának és követőinek, akik felismerték, dokumentálták, az utókor számára elérhetővé, megtanulhatóvá tették a Csuvara Mihályok zenei örökségét.

Elindították a módszeres aerofon hangszeres kutatásokat a Kárpát-medencében és zeneművészetünk is szegényebb lenne, ha a pásztor-, paraszt- és cigánymuzsikusok nem inspirálták volna nagy zeneszerzőinket népzenei kincsünk feltárására, összegyűjtésére, osztályozására és tudományos, valamint művészi interpretálására...

Ezeket is ajánljuk