Busójárás Mohácson

A mohácsi busójárás a farsang végén rendezett maszkos, rituális, és mai formájában karnevál jellegű felvonulás.

A hat napon át tartó alakoskodó szokás az idők során tánccal, zenével kísért országos hírű népünnepéllyé fejlődött, amelyben a város lakossága, a busó csoportok és az ő maszkjaikat, eszközeiket készítő kézművesek, valamint zenészek és táncosok vesznek részt.

A szokásfolyamatba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is aktívan bevonják, akik így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek.

A város önkormányzata és a busó csoportok évről évre harmonikusan együttműködve, közösen szervezik meg a busójárást. A hat napra koncentrálódó eseményeken túl a busó csoportok egész évben aktív közösségként működnek, amelynek intenzív csoportidentitás-képző hatása is van.

A busójárás folyamatában szerepet kapnak a tervezett események, programok (a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, a busóavatás, a néptáncbemutatók, a kézműves vásár stb.) és a spontán akciók és megnyilvánulások (szabados viselkedési formák, termékenységet varázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékosság, tánc).

Az eredetileg a horvát nemzetiséghez kötődő hagyományt mára az egész város magáénak érzi, aktívan gyakorolja és egyben annak szimbólumává is vált.

A busójárás kulturális jelentőségét jellemzi, hogy hatása túlnyúlik a határokon, és a környező sokác falvak mellett a horvátországi közösségek is ennek hatására kezdték újra gyakorolni a hasonló farsangi szokásaikat.

A „Busójárás Mohácson” című eme kiadványt a farsang végén rendezett maszkos, rituális, karnevál jellegű felvonulás, mint országos hírű népünnepély, a busó csoportok egész évi működése, a busójárás folyamatában tervezett események, varázsló rítuselemek, a busójárás kulturális jelentősége és hatása a környező sokác falvakra stb. iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.