Boldog Özséb

Esztergomi Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.) a Pálos Rend megalapítója. Rendjének címerállata – a névadó Remete Szent Pál példájára – a holló, amint a Rend nagy patrónusának, Mátyás királynak is az volt...

Egy nagyobb munkának (Szent magyar pálosok) első befejezett darabja ez az életrajz.

„Megírására három dolog ösztönzött:

1. Rendbe-lépésem előtt tett fogadalmam!

2. Hála a Gondviselés iránt! Minden szent az ő kegyelmének és szerelmének remeklése! Ha nem adóznánk ezért csodálattal az isteni Művész előtt, megérdemelnők, hogy beszüntesse újabb csodáit! Féljünk a hálátlanságtól! És dicsérjük az Urat szentjeiben!

3. Egy-egy ilyen élet példa, bátorítás és figyelmeztetés számunkra! Különösen nekünk, pálosoknak, mérhetetlenül fontos, hogy szentéletű atyáink és testvéreink életét megismerjük, különben nem követhetjük őket. S ha nem követjük őket, méltatlanok leszünk hozzájuk...

Ez a hármas gondolat volt tehát az, ami engem szakadatlanul serkentett, ösztökélt és bátorított a szent magyar pálosok, s itt első sorban: Boldog Özséb életének megírására. E nélkül, bevallom, nem lett volna merszem hozzá.

Nem is gondolva arra, hogy a szentek életét csak szentek tudnák hitelesen megírni, nem a stílus-mesterség, hanem - ami ennél is fontosabb: - a lélekrokonság csalhatatlan eszközeivel; ismeretlen régi századokba kellett hatolnom, elmúlt korok papíros életébe kellett temetkeznem, könyvtárak betű-rengetegében kellett barangolnom, folyton aggódva, vajon az igazat, az egész igazat sikerült-e megtalálnom, nem hamisítom-e meg - tudtomon kívül - a dolgokat, nem mondok-e többet, vagy kevesebbet a kelleténél”?

TARTALOM:

BEVEZETŐ

• Özséb kanonok;
• Tatárveszedelem;
• A Pálosrend Adventje;
• Boldog Özséb látomása;
• Pilis pálos lelke;
• Az első provinciális Perjel;
• Rómában;
• A szent halál;
• Kanonizáció felé;

FELHASZNÁLT IRODALOM

„A Pilis szent hegy, hol a misztérium és a szilencium lakik, s hol nagy történelmi emlékek járnak. Szent hegy, hol hajdanában emberek telepedtek meg, kik megilletődve a lét s az élet szent titokzatosságától, ezt a hegyet is szent földnek nézték, s tiszteletből a szent föld iránt, szerettek rajta mezítláb járni. Itt laktak régen azok, kik meleg tekintettel és elragadtatással nézték ezt a szép hegyvidéket, s élték át a pilisi telet és nyarat, főleg pedig a tavaszt, mikor az színesen és formásan megjelent a rétek virágainak s a mezők liliomainak mezében, s élvezték a természet s a lelkek föltámadását, hosszú fagyoskodás után...”

Így írt egykor Prohászka Ottokár püspök azon magyar tájról, ahol Boldog Özséb esztergomi kanonok a tatárjárás alatt megtizedelt magyarság megmentésére, katolikus hitben tartására, és ezzel egyben nemzeti hagyományainak megbecsülésére egy látomás nyomán egybegyűjtötte a környék szétszórt remetéit, létrehozva az egyetlen magyar alapítású, Aquinói Szent Tamás közbenjárására IV. Orbán pápa által jóváhagyott, mindmáig fennálló magyar férfi szerzetesrendet, a Pálos Rendet. Három - valamennyi szerzetesrendet, de a pálosokét kiemelten jellemző - alaptulajdonságával vonta magára a Rend a figyelmet: az Isten, s a belőle fakadó művészet és tudomány olthatatlan szeretetével.

• Milyen is volt a világ zajától, hiúságától visszavonuló Boldog Özséb?
• Miként érlelődött meg benne a gondolat, hogy lemond az esztergomi kanonoki stallumról és remetéi szerzetesrendbe tömörítésével hazánkat visszavezeti a Szent István-i vallási és társadalmi alapokhoz?
• Tovább követői miként élték túl nemzetünk további súlyos megpróbáltatásait, különösen az újkori tatárjárás, a jozefinizmus egyházpusztító, rendjüket is feloszlató világát?
• Milyen konkrét eredményeket tudott a Rend lelkiségével és tudásával felmutatni szellemi életünk, de mindenekelőtt a katolikus hit felvirágoztatása terén?

Ezekre a kérdésekre válaszol ebben a karcsú, forrásművekben mégis oly bővelkedő kötetben a pálos szerző, Gyéressy Ágoston (1908-1986) atya. Legnagyobb erénye a történelmi tényanyagok közlésén túl a katolikus hit és a hazaszeretet nemzeti megmaradásunk érdekében való egységének hangsúlyozása!