Báró Eötvös József igéi

Szerző: Nagy Dorisz szerk.

Báró Eötvös József igéi

Ár: 1 990 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Tinta
Megjelenés
2017
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
128 oldal
ISBN
9789634090991
Tömeg
161 g

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1813-1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos eszmetörténeti, politikai és szépirodalmi munka alkotója. Kifejezetten kedvelte az aforizmákat: élete egyik első publikációja a „Bel és Kül Világ” (1833) című aforizmasorozat, utolsó műve a bölcsességeket tartalmazó „Gondolatok” voltak. Bényei Miklós szerint az aforizmának Eötvös az egyik legkiválóbb magyar művelője: a magyar irodalomban Eötvös aforizmái képviselik a műfaj legmagasabb szintjét. Nála megtartja klasszikus funkcióját és formáját: az emberismeret, az életbölcsesség, a társadalombírálat eszköze, olykor burkolt önvallomás; általános érvényű és érdekű gondolatot kifejező, tömör, frappáns megállapítás. Eme gyűjtemény 90 tematikus csoportban 400 olyan bölcsességet, igét tartalmaz, amelyek korunk emberének is útmutatóul szolgálhatnak. Érdemesek arra, hogy rohanó világunkban megálljunk és értelmezzük ezeket, és el is gondolkodjunk rajtuk...

Leírás

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1813-1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos eszmetörténeti, politikai és szépirodalmi munka alkotója, a Batthyány-kormány (1848), majd az Andrássy-kormány (1867-1871) vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd, a kiváló fizikus apja.

Szépíróként három nagy regénye a legnevezetesebb: „A karthauzi”, „A falu jegyzője” és a „Magyarország 1514-ben”.

Báró Eötvös József számára az aforizmák nagyon fontosak voltak, kifejezetten kedvelte őket: élete egyik első publikációja a „Bel és Kül Világ” (1833) című aforizmasorozat, utolsó műve a bölcsességeket tartalmazó „Gondolatok” voltak.

Bényei Miklós szerint az aforizmának Eötvös az egyik legkiválóbb magyar művelője: Formai szépségük és még inkább gondolati mélységük révén a magyar irodalomban Eötvös aforizmái képviselik a műfaj legmagasabb szintjét. Az aforizma nála megtartja klasszikus funkcióját és formáját: az emberismeret, az életbölcsesség, a társadalombírálat eszköze, olykor burkolt önvallomás; általános érvényű és érdekű gondolatot kifejező, tömör, frappáns megállapítás.

Különösen kedvelte a természeti hasonlatokat; vagyis sokszor egy természeti képpel indít, s ezzel állítja párhuzamba a társadalmi vagy az egyéni életre vonatkozó megfigyelését.

A „Báró Eötvös József Igéi” című gyűjtemény 90 tematikus csoportban 400 olyan bölcsességet, igét tartalmaz, melyek korunk emberének is útmutatóul szolgálhatnak, érdemesek arra, hogy rohanó világunkban megálljunk és értelmezzük ezeket, és el is gondolkodjunk rajtuk...

Ezeket is ajánljuk