Az ősmagyar vallás emlékeiről

A magyar ősvallásról írásos nyomok nem maradtak hátra, így zömében a XIX. század gyűjtőmunkája és néprajz tudománya volt az (itt meg kell említenünk Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Kállay Ferenc, Kálmány Lajos, Csengery Antal óriási munkáját), ami a népszokások, a mesék, a történelemtudomány és a népi vallásosság elemeiből állította helyre a régi vallás hitvilágát és mitológiáját.

Kókai Lajos tanulmánya is egy komoly adalék a magyar ősvallás ismeretéhez.

A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ

• Tanuljunk őseinktől;
• Őseink jelleme a kalandozásokban;
• Becsülettudás - Emberség - Becsületszó;
• A térítés kelletlenségének emlékei;
• Adott szó - Békekötés;
• A családi élet;
• Sorsvetés - Sors - Végzet;
• Isten - Istennyila;
• A szittya népcsalád hitvilága;
• Jelképes szertartás;
• A Hun és Magyar hit találkozása Pál és János apostolok tanításaival;
• A magyar vallás jellemképző ereje;
• „Én azért jöttem, hogy cselekedjem annak akaratját, aki engemet elbocsátott”;
• „Mutasd meg nekem a te hitedet cselekedeteidből!”
• A másvilág;
• A méltó halál;
• Tündérköltészet;
• A sors, végzet és a predestináció;
• Az áldomásünnepek. Áldomásivás;
• A vallás célja;
• A közmondások bibliája és a magyar nép hite;
• A hármashalom;

„Az Ősmagyar Vallás Emlékeiről” című eme kiadványt az 1904-ben megjelentetett - fenti tartalom szerinti - kiadvány iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánljuk még:

Az ősmagyarok mitológiája
A magyar tündérvallás
A magyarság igaz őstörténelme
Magyar napimádás