Az erdélyi római katolikus egyház 1900-1948

Sas Péter szerző (Budapest, 1954. október 1. -) az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet (1977). Ezután dolgozott az OSzK-ban, a Corvina Kiadónál, az Országgyűlési Könyvtárban, az MTA Történettudományi Intézetében és Irodalomtudományi Intézetében. Érdeklődősének homlokterében az erdélyi irodalom és művelődéstörténet áll...

„Krisztus papjának elutasíthatatlan kötelessége, hogy az igazság mellett kiálljon, és az emberben - bármilyen hitet valljon és nyelvet beszéljen is - a testvérét nézze!”
(Márton Áron)

Nem véletlen, hogy a témakör emblematikus figurája, Márton Áron püspök portréja látható a kötet borítóján. A jeles egyházfi és hazafi sorsa tükrözi talán leginkább az erdélyi katolikusok és az erdélyi magyarság történelmének minden örömét és bánatát, reményét és megpróbáltatását a XX. század első felének vonatkozásában.

A korszak egyháztörténete sajátos része nemzetünk históriájának. A nagy háború végéig tartó első szakaszát - melyet székhelyi gróf Majláth Gusztáv Károly püspök neve fémjelez - a történelmi Magyarország keretein belül évszázadok alatt kialakult egységes egyházkormányzat időszakának is tekinthetjük.

Az impériumváltástól a II. világháború végéig ívelő bő negyedszázad krónikáját tartalmazza a könyv második része, amely az egykori török idők után egy második hőskort hozott az erdélyi katolikusok számára.

A román kormány az erdélyi egyházi vezetőkkel és Rómával egyaránt hatalmi pozícióból tárgyalt. A magyar püspökök hűségesküjének letétele ellenére egyházmegyei változások, a szerzetesrendek és a vallási oktatás ellehetetlenítése, birtok- és vagyoni jellegű kisajátítások követték egymást. Az ortodox román nemzetállamot preferáló politika különösen az unitált görög katolikus egyházat sújtotta.

Mindezek mellett azonban az erdélyi katolikus hitéletről, tudományos és irodalmi tevékenységről, a sajtóviszonyokról is szót ejt a szerző. Megismerhetjük - az erdélyi püspökség területét is félbevágó - II. bécsi döntés utáni fél évtized eseményeit, illetve olvashatunk az újabb - immár kommunista - román uralom első időszakának sötét esztendőiről is.

Az epilógusban életrajzok, erdélyi egyház- és művészettörténeti emlékek leírásai, fekete-fehér képek gyűjteménye, illetve egyháztörténeti dokumentumok szövegei kaptak helyet.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

Tartalom - Képek jegyzéke

AZ ERDÉLYI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ 1900-1948:

- A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉIG (1900-1919);

(„Új oldás és kötés”. Az erdélyi megújhódás és fellendülés. A katolikus autonómia és az Erdélyi Római Katolikus Státus. Majláth Gusztáv Károly püspök egyházpolitikája. Az 1913-as egyházmegyei zsinat. Az első világháború hatása és következményei.);

- AZ ERDÉLYI HATALOMVÁLTÁSTÓL A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSIG (1920-1940):

(Egyházmegyei változások. A szerzetes rendek helyzete. Az erdélyi magyar egyházfők eskütétele. Az erdélyi katolicizmus és a hívők helyzete. A Konkordium. Az Erdélyi Római Katolikus Státusz elleni támadások és a Római Egyezmény. A kisebbségi iskolaügy és az egyházi iskolák helyzete. A kisajátítási és agrártörvények hatása. Az erdélyi katolicizmus hitéleti, tudományos és irodalmi tevékenysége. Az erdélyi katolikus sajtó. Majláth Gusztáv Károly jubileumai és a XXXVIII. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A belpolitikai helyzet Márton Áron püspökké szentelése idején.);

- A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSTŐL AZ EGYHÁZ ÁLLAMOSÍTÁSÁIG (1940-1948):

(A katolikus egyház helyzete és feladatai Észak-Erdélyben. Krisztus Király ünnepe. Márton Áron, a „népek igaza”. A román kiugrás és az erdélyi magyar erőfeszítések. Támadás a „klerikális reakció” ellen. A „nagy fordulat” éve.);

- EPILÓGUS:

(A korszak néhány jeles egyházi személyiségének életrajza. Egy reneszánsz lelkületű főpap Dr. Hirschler József pápai prelátus (1874-1936). Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró (1885-1962). P. Benedek Fidél, a rendmegtartó ferences tartományfőnök (1907-1979);

• ERDÉLYI EGYHÁZ- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI EMLÉKEK;
• FOTÓDOKUMENTUMOK;

„Az Erdélyi Római Katolikus Egyház 1900-1948)” című eme kiadványt a jelzett időszak katolikus vallástörténete, a katolikus egyház és jeles személyiségeinek erőfeszítései iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

További kiadványok:

A katolikus egyház 1956-ban.
Politizáló szabadkőművesség.
A Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája (1963-1989).
A Magyar Református Egyház 1956 tükrében.
Istentelen állam, harcoló egyház.
A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945
A katolikus egyház és liturgia Magyarországon
Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon, 1948