Az emberiség története IV. — Az új vallások - Népek

A Fríg Kiadó 2007-2010 között adta ki Barabási László (1943-2013) „Az emberiség története” című művének első három kötetét. Sajnálatos módon a negyedik kötet írása közben a szerző megbetegedett és elhunyt.

AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETE

I. kötet

ŐSI TITKOK,
avagy a saját múltunk?

Annyira telve van megkövült hamisságokkal, körömszakadtáig védett tévedésekkel az „elfogadott”, vagyis a tanított történelmi ismeretek halmaza, hogy toldozása-foltozása már semmire sem vezet. Tehát nem tehetünk egyebet: terítsünk magunk elé egy tiszta lapot, s kezdjünk elölről mindent, a nullától. Ez a munka már sokfelé elindult a világban. Luc Bürgin például ezt írja a Régészeti rejtélyek című könyvének előszavában: „Felejtsék el, amit az iskolában tanultak. Szabaduljanak meg az önökbe vert elképzelésektől és átkozzák el tankönyveiket, mert elődeink története egészen más volt. Nyissuk ki tehát a szemünket s figyeljük meg mi saját magunk a világot. Ez különösképp a magyaroknak ajánlott. Felnőttünk már...

AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETE

II. kötet

ÁDÁM ŐSEI

Miután összevetettem a világ népeinek nyelvét, társadalmát, anyagi kultúráját, egyetlen ősnéphez kerültem vissza. De nem pár ezer egyedből álló, csontokból ránk maradt leletek népére. Az ősnép ma is él a világ több pontján. Az összes többi belőle fejlődött ki, vagy vált el. A legmegdöbbentőbb az, hogy évezredekkel ezelőtt a Biblia is leírta. „Egy nyelv volt, és egy nemzet”. Nimród népének Babilonban keverte össze az Úr a nyelvét. És pontosan ez történt. Megpróbálom bemutatni hogyan, miként...

AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETE

III. kötet

VÁLTOZÓ VILÁG

Az I. kötetben a legrégebbi időktől indultunk. Aztán láttuk, hogy létezett egy egységes Eurázsiai nyelv, társadalmi szervezet, jogszokás, életmód, összességében az emberi történelem legdemokratikusabb, legemberségesebb formája volt ez. E kor miért, mikortól kezdett az emberiség mai embertelen korszakává válni? E kérdésre keressük a választ a III. Kötetben.

AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETE

IV. kötet

AZ ÚJ VALLÁSOK - NÉPEK

Ebben a posztumusz IV. kötetében a szerző főleg az európai népek történetét tárja az Olvasó elé - bemutatva kialakulásának előzményeit, körülményeit és okait. Ez a történelmi látásmód a jelenlegi tudomány kereteit újabb és újabb kérdések felvetésével feszegeti.

A szerző által tanulmányozott történelmi folyamatokban az európai ősnépnek meghatározó szerepe volt, melynek hagyománya a székely magyar kultúrában a mai napig is felismerhető. A kötetben szereplő állítások régészeti, néprajzi, nyelvészeti és írott forrásokkal is alátámaszthatók.

Az író életének ez az utolsó munkája bátorítást adhat a fiatal kutatóknak ahhoz, hogy valamennyi rendelkezésre álló forrás újraelemzésével folytassák Barabási László megkezdett munkáját.

A kötet TARTALMA:

BEVEZETÉS:
(Furcsa bevezető. Visszapillantás. Az áldott nap. Változó világ. Fény és árnyék.)

- ÚJ VALLÁSOK:

(A bibliai kereszténység. Az iszlám. Om mani padme hum.)

- ÁTALAKULÓ EURÓPA:

(Atilla hunjai. A sötét középkor. A birodalmak.)

- SZLÁVOK:

(A szlávokról általában. Bolgárok. Horvátok. Szerbek, Csehek. Lengyelek. Szlovákok-Tótok. Oroszok.)

- AZ ISZLÁM:

(Az iszlám és az Arab Birodalom. A Török Birodalom. Közel-Kelet. Balkán. Bosznia. Makedónia. Albánia.)

- LATIN KULTÚRA:

(Okok, kezdetek. A katolikus egyház. A vallás tényleges vezetői? A kereskedők Vatikánja?

- A LATIN NÉPEK:

(Franciák. Hispánia. Spanyolország. Katalánok. Portugálok. Mórok. Olaszok. Románia. Havasalföld. Moldva.)

- NÉMETEK:

(Bevezető. Germán mitológia. Germán népek. Svábok. Szászok. Poroszok. Pomeránia. Bajorország. Gótok. A német nép kialakulása. Németország története.)

- ÉSZAK-EURÓPA:

(Észak-Európa benépesítése. Finnek. Észtek. Lettek. Litvánok. Számik - Lappok. Svédek. Norvégia. Izland. Dánia. Hollandia. Belgium. Írország. Skócia. Wales. Anglia.)
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK;

Barabási László (Kolozsvár, 1943. április 15. – Csíksomlyó, 2013. július 15.) író, történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt. A romániai változásokat követően kényszerűségből Budapesten újságíróként dolgozott, majd visszatért Székelyföldre, ahol a Hargita lábánál élt. Főként a magyar, azon belül is kiváltképpen a székely történelem kutatásával foglalkozott.

„Az Emberiség Története IV.” című eme posztumusz kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik remélhetőleg az előző három kötetet is ismerik, és most Európa népeinek a kialakulásával is szeretnének foglalkozni, „tiszta vizet öntve a pohárba, hogy ki kicsoda Európában, és miért”, a Kiadó alábbi ajánlása figyelembe vételével:

„A kiadó kötelességének érzi, hogy a mű befejező, negyedik kötetét is közre adja. Annak ellenére, hogy a szerzőnek nem állt már módjában a szöveg módszeres letisztázása és végső lezárása, nem tudta elvégezni már az ellenőrzéseket, és sok esetben a hivatkozások pontos megjelölését sem. A kiadó ennek ellenére ragaszkodott a hagyatékban megmaradt tartalom hiánytalan közléséhez.

A kiadó úgy gondolja, Barabási László halála nagy veszteség, büszke arra, hogy személyesen ismerhette, és megtiszteltetésnek tartja, hogy a műveit kiadhatja. Benne olyan, a szó igazi értelmében vett értelmiségi embert tisztelünk, aki nem félt kérdéseket feltenni, nem félt új utakon indulni, és ha kellett, bátran felülvizsgálta korábbi nézeteit.

Ezekkel a gondolatokkal ajánljuk az Olvasó figyelmébe Barabási László posztumusz kötetét.”