Az emberélet szentsége

Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja...

Egyszerre volt tehát Magyar Örökség díjas néplélektan-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, szabadságharcos és a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Már gyerekkorában megismerkedett a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával, 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük...

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. A forradalom leverése után 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, és a gyakorlatát itt fedezte fel.

Szabadulása után megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt.

Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesületnél. 86. életévén túl is sok előadást tartott az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Az „Ég és föld ölelésében”, „A Nap arca” és az „Újraszülető világ” című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A „Kalendárium” című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki az elméleteit, amelyet a „Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere” című munkájában adott közre... Munkásságáért számos elismerésben részesült...

A hajdan volt Kerek-világban a mindenség lélekrajzát valósította meg az ember, s hagyta mintául, kovászként mireánk.

Ez a könyv - mely az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat, hiedelmeket gyűjti csokorba - jegyzetnek készült, s a szerző „Ég szülte földet, föld szülte fáját - A régi ember élete” című rádióműsorának elkészítéséhez szolgált segédanyagául.

Témakörei: Születés, Keresztelés, Isten tenyerén... (csecsemőkor), A gyermekkor, A felnőttkor küszöbén, A házasság előkészületei, Esküvő, Házasélet, Öregkor, Temetés.

A hétköznapok szentségét, a mindennapi ünnepeket segít újra felfedezni nekünk ez a könyv.

Ennek megfelelően „Az Emberélet Szentsége” című eme kiadványt a mindenség lélekrajza, a hétköznapok szentsége és a mindennapi ünnepek felfedezése témakörök megismerését, értelmezését és megélését mélyebb kontextusban is igénylő, elemezni és értékelni, továbbgondolni akaró olvasóinknak ajánljuk.