Az ember szellemi központjai

A szerző ebben a művében „a lélek fiziológiai változásairól és annak a körülményeken aratott győzelméről” ír.

Mindenkinek, aki jártas az ezotériában és az okkult tanokban, annak tudnia kell, hogy a valódi spiritualitást nem a szélsőségek és nem is a túlzások útján érheti el.

„Azok, akik azáltal próbálnak aszkétákká válni, hogy elvonulnak a világtól és elvetik a világ problémáit, akik böjtölnek, akik a mindennapos létezés problémáját figyelmen kívül hagyják, azok nem érhetik el, ugyanis az utolsó vizsgálatnál csupán az teremt tartós jót, ami természetes és harmóniában van a józan ésszel”.

Ezen kívánalmak felismerése okoz ma oly sok félreértést az okkultizmussal és az ezotériával kapcsolatban. Az emberek a tisztánlátás erejét szeretnék kibontakoztatni és a boldogság, a béke és az önző élvezet Nirvánájába szeretnének belépni. Azt hiszik, hogy az okkultizmus megoldja helyettük a problémáikat.

Mindez helytelen, mivel senki sem érheti el az okkult képességeket, aki nem adta fel először a földi boldogság vágyát és bizonyította bátorságát és képességét, hogy uralja a problémákat, melyek a halandó szférában körülvették...

Csak a beavatott alkalmas rá, hogy akár a keleti vagy a nyugati okkultizmus működő misztériumaiban útmutatást adjon. Az a beavatott, „akinek a szellemi megértés állapotának elnyerésében nyújtott teljesítménye harmóniában van az elnyerés törvényeivel”. Ezért összhangban kell élni a törvényekkel, melyek létrehozták őt.

„A fejlődés törvényei az élet és a cél tisztaságát, a viselkedés és a megjelenés egyszerűségét, az ész és a szív alázatát, az önzetlenséget, a jószívűséget, a bölcsességet, továbbá a világiasság és az elüzletiesedés kísértésétől való teljes függetlenséget követelik meg...”

„Az Ember Szellemi Központjai” című eme kiadványt a szerző alábbi szavaival ajánljuk:

„Mind a keleti és a nyugati szent intézmények megtanították az emberi megújulás tudományát. Felfedték az ösvényeket, melyek megszabadítanak a mentális, érzelmi és fizikai szenvedéstől. Ebben a tanulmányban arra tettem kísérletet, hogy bemutassam azt, hogy maga a növekedés egy kellemes utazás, s akik betartják az élet előírásait, azok a növekedés törvényeit követik, mások a filozófián keresztül jutnak el a békéhez, s vannak, akik pedig a sajátosság megváltoztatása révén, az alkímia tudományos módszerével...”

Ennek megfelelően ír a szerző a lélek fiziológiai változásairól és a körülményeken aratott győzelméről.