Az adószedő

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...

BENEDEK ELEK szülőföld ihlette ezen regénye, a székely népéletből vett események főhőse Talabér József.

Jellemét tekintve egy felkapaszkodott, gőgös, törtető jobbágyivadék a választók megtévesztésével, megvesztegetésével (a magyar történelemben nincs új a nap alatt), etetésével, itatásával, lerészegítésével jut hozzá Kotormány község adószedői tisztségéhez.

A nemes székely famíliák keseredett szívvel nézik a basáskodó, hatalmával visszaélő, felfuvalkodott Talabért, s Gazdag Antal Mózes szemére is veti, hogy amióta kaputos paraszt lett, elfelejtette a származását.

Kettőjük küzdelme során Benedek Elek annyi váratlan fordulatot, szélsőséges jellemet és abszurd helyzetet teremt - gyilkosság, öngyilkosság, halálos baleset, reménytelen szerelem stb. -, hogy az egy romantikus rémtörténet írójának is becsületére válna.

A mű a fiatal Benedek Elek első igazi erőpróbája.

Már a témaválasztás is sokat ígérő. Azt a világot hozza, amelyet később Szabó Dezső, Nyirő József, Tamási Áron, később pedig Sütő András, Kányádi Sándor fedez fel: az erdélyi havasok lábainál fekvő székely falvak küzdelmes, tragikus, zsibongó életét, az egymásnak feszülő indulatokat, a lobbanó szenvedélyeket, az ösztönvilág vulkánkitöréseit, a lelki szenny, a bűn, a gonoszság kútforrásait.

Benedek erős drámai sodrást teremt a cselekményszövéssel, s a fikció, a kitalálás, az írói lelemény is nagyobb szerepet játszik itt...

A Lazi Kiadó gondozásában megjelent „Az Adószedő” című ezen kiadványt a Benedek Elek elbeszéléseit kedvelő, adott esetben az erdélyi havasok lábánál fekvő székely falvak küzdelmes, tragikus, zsibongó életét, az egymásnak feszülő indulatokat, a bűn és gonoszság kútforrásait, annak művészi írói megjelenítését ebben a kötetben tanulmányozni kívánó, a székely embereket jobban megismerni akaró olvasóink figyelmébe ajánljuk.