Autonómiák Magyarországon I-II-III. — 1848-2000

Az autonómia az állampolgárok kisebb vagy nagyobb létszámú, valamilyen közös cél, érdek, ideológia vagy vallás mentén önszerveződéssel létrejött közösségeinek sajátja, amelyeknek a maguk által alkotott szabályok szerinti működését az államtól és a gazdaságtól való több-kevesebb függetlenséggel a hatályos törvények keretei között biztosítják.

Az „Autonómiák Magyarországon I-II-III.” című eme forráskiadványban a polgári forradalomtól (1848) a XXI. század nyitányáig (2000) dokumentáljuk a jelentősebb magyarországi autonómiák - a közigazgatási önkormányzatok, a kamarák, a társadalombiztosítók, az egyházak, az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzatának - keletkezéstörténetét, szervezetét és működését.

TARTALOM:

- ELSŐ KÖTET:

ELŐSZÓ

- I. BEVEZETŐ: AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000

Az autonómiáról általában (Gergely Jenő)
Az autonómia fogalma
Az autonómia értelmezése
Az autonómia megvalósulási területei
Közigazgatási önkormányzatok
A közigazgatás autonómiájának nézőpontjai 1848-1918 (Cieger András)
Politikai viták az autonómia határairól
A jogi szabályozás
Autonómiakonfliktusok
Az autonómia pénzügyi háttere
Fiume kivételes autonómiája
Budapest önkormányzata 1873-1918 (Ignácz Károly)
Autonómia és központosítás Magyarországon 1918-1944 (Zachar Péter Krisztián)
A dualizmus kori önkormányzatiság továbbélése
Központosító törekvések a közigazgatási autonómiák terén
A hegyközségek önkormányzatiságának kérdéseiről
Az országhatár-módosulások és a közigazgatási autonómiák
Budapest önkormányzatának kérdései 1918-1944 (Ignácz Károly)
A helyi közigazgatás kérdései Magyarországon 1945-2000 (Réfi Attila)
Helyi közigazgatás újjászervezése a második világháborút követően
Áttérés a tanácsrendszerre
A tanácskorszak fontosabb jellemzői az 1960-as évek közepéig
Az önkormányzati jelleg fejlődése a tanácsrendszer keretében 1967-1989
Budapest közigazgatása 1945-1989 (Ignácz Károly)
A rendszerváltozás kibontakozása a helyi közigazgatásban
A helyi önkormányzati rendszer megszületése
Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése
A helyi önkormányzatok típusai
A helyi rendeletalkotás állapota és a szervezeti és működési szabályzatok szerepe
Összegzés helyett
Kamarai autonómiák
A szakmai önkormányzatok létrejötte és fejlődése 1850-1918 (Zachar Péter Krisztián)
A kereskedelmi és iparkamarák létrejötte és autonómiája
Az ügyvédi kar önkormányzata
Kísérletek a kamarai autonómia bővítésére
A kamarai autonómiák szervezeti felépítése és mozgástere 1920-1944 (Strausz Péter)
A „régi kamarák szervezete” a két világháború között
A fokozatosan kiépülő kamarai rendszer
A kamarai autonómiák mozgástere és lehetőségei
A kamarai autonómiák és hegyközségek 1945-től napjainkig (Réfi Attila)
Kamarák és hegyközségek Magyarországon 1945-1989
Kamarai és hegyközségi autonómiák 1989-től napjainkig
Társadalombiztosítás
Biztosítóintézetek a két világháború között (Strausz Péter)
Társadalombiztosítás Magyarországon 1945-től napjainkig (Réfi Attila)
Társadalombiztosítás 1945-1989 között
A társadalombiztosítás fejlődése a rendszerváltozás időszakától
Egyházi autonómiák 1848-2000 (Gergely Jenő)
Az egyházi autonómiáról általában
Az országos egyházi-felekezeti autonómiák
Az egyházi autonómiák keletkezéstörténetéhez
Az egyházi autonómiák 1848-1918 között
Az elsődleges autonómiaszabályzatok összehasonlító elemzése
Az egyházi autonómiák a Horthy-korszakban
Az egyházi autonómiák a szocialista korszakban
Az autonómiák újjászervezése a rendszerváltozás után
Az egyetemek autonómiája Magyarországon 1848-2000 (Rácz Kálmán)
Az egyetemi szervezet változásai Magyarországon 1848-ig
Az 1848. évi XIX. tc. és az 1849-es Hatósági Szervezési Szabályzat
Az egyetemi autonómia a dualizmus és a Horthy-korszak alatt
Az újabb alapítású magyar egyetemek autonómiája
Egyetemi autonómia és a szocialista Magyarország
A rendszerváltás és a felsőoktatás
A Magyar Tudományos Akadémia autonómiája 1848-2000 (Kardos József)
HIVATKOZOTT IRODALOM

- II. DOKUMENTUMOK

1848-1918
A) KÖZIGAZGATÁSI ÖNKORMÁNYZATOK
B) KAMARÁK
C) EGYHÁZAK, FELEKEZETEK
D) EGYETEMEK
E) MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

- MÁSODIK KÖTET:

1919-1949
A) KÖZIGAZGATÁSI ÖNKORMÁNYZATOK
B) KAMARÁK
C) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
E) EGYETEMEK

- HARMADIK KÖTET:

1949-1989
A) TANÁCSOK
B) KAMARÁK, HEGYKÖZSÉGEK
C) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
D) EGYHÁZAK, FELEKEZETEK
E) EGYETEMEK
F) MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Az MTA alapszabályai (1949) 1921
Az MTA alapszabályai (1970) 1930
1990-2000

A) KÖZIGAZGATÁSI ÖNKORMÁNYZATOK
B) KAMARÁK, HEGYKÖZSÉGEK
C) TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
D) EGYHÁZAK, FELEKEZETEK
E) EGYETEMEK
F) MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
125. Az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény, az MTA alapszabálya és az akadémiai ügyrend egységes szerkezetben (1995)