Alexandriai Philón Flaccus ellen

Az Alexandriában Kr.u. 38-ban kirobbant zavargások krónikája.
Uhrman Iván és Grüll Tibor kísérő tanulmányával.

Tartalom:

- Alexandriai Philon: Flaccus ellen -
Jegyzetek

• Claudius levele az alexandriaiakhoz - Jegyzetek
• Grüll Tibor: A római császárok és a zsidóság kapcsolata a principátus első évtizedeiben - Jegyzetek
• Uhrman Iván: Alexandriai Krisztus után 38-ban - Jegyzetek

Felhasznált irodalom - Szövegkiadások

Részlet:

1. Seianus után Flaccus Avillius volt a második, aki örökölte a zsidók elleni rosszindulatot, hogy ártalmára legyen a népnek - mindenféle módon, mivelhogy nyíltan nem volt képes rá. Erre ugyanis kevés alkalma volt - amennyiben ellenben módja nyílt rá, jóvátehetetlen csapásokkal döfte keresztül, amelyiküket csak érte. De amikor csalfasággal - legtöbbször - avagy hatalommal támadt rá bárhol valamelyikükre, úgy engedte szabadjára rosszindulatát, hogy még csak a látszatra sem ügyelt, mert azok a zsarnoki természetű férfiak, akiknek hatalom nem áll ehhez rendelkezésükre, csalásokkal érvényesítik rosszindulatukat.

2. Ez a Flaccus tehát, akit Tiberius Caesar a „barátai” közé számított, és akire Hiberius halála után rábízta Egyiptomot, akit beiktattak Alexandreia és vidéke kormányzójának - ez az ember, amennyire meg lehet ítélni, szép és jó mivoltának tízezer bizonyságát adta...