Aki Európából (is) látta Magyarországot — Gróf Széchenyi István tekintete

2010-ben emlékeztünk meg GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN halálának 150. évfordulójáról. Az emlékév tiszteletére jelent meg a budapesti Püski Kiadónál Tarics Péter külpolitikai újságíró, okleveles politikai szakértő „AKI EURÓPÁBÓL (IS) LÁTTA MAGYARORSZÁGOT – Gróf Széchenyi István tekintete” című könyve.

Ebben a rendhagyó monográfiában – több mint másfél évtizedes kutatómunka eredményeképpen – a szerző tételesen megcáfolja, hogy gróf Széchenyi István öngyilkos lett volna, és kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal, valamint kriminalisztikai módszerekkel támasztja alá, hogy politikai gyilkosság áldozata lett.

Ezt talán a könyv legizgalmasabb – a legnagyobb magyar halálának körülményeit könyörtelen őszinteséggel és tárgyszerűséggel feltáró – fejezetében teszi, melynek címe: „Öngyilkosságnak álcázott politikai gyilkosság”.

Állítását a gróf halálával kapcsolatos hiteles dokumentumok bemutatásával, a kor politikai konstellációjának és összefüggéseinek elemzésével, Széchenyi 1854 és 1860 közötti írásainak, valamint döblingi hagyatékának és utolsó napjai dokumentumainak alapos, szigorú vizsgálatával támasztja alá, különös tekintettel a rendőrségi jegyzőkönyvek és a halál körülményeivel kapcsolatos hivatalos magyarázatok és azok ellentmondásainak érzékeltetésére.

A kötetben emellett megfogalmazódik Széchenyi üzenete a ma embere számára. A szerző azokat a szilánkokat ragadja ki „A legnagyobb magyar üzenete a – mának” című fejezetben a rendkívül gazdag Széchenyi - életműből, amelyek ma is égetnek. A kötetből – e fejezet mondanivalója által – nem hiányzik a gróf politikai hitvallásának, nemzetépítő programjának, magyarságról és hazafiságról alkotott véleményének, életfilozófiájának, világszemléletének a tárgyalása sem.

„A Kossuth-Széchenyi vita tanulságai” című fejezetben megelevenedik előttünk a Kossuth-Széchenyi-vita, a két lángelme magas szintű politikai vitájából, párbeszédéből vonhatjuk le a tanulságot. A szerző „A XIX. századi magyar reformok támogatója, József nádor, és rendhagyó kapcsolata Széchenyivel” című fejezetben foglalkozik József nádor és Széchenyi kapcsolatának hátterével, illetve azzal, hogy ennek a kapcsolatnak milyen nemzetépítő eredménye lett.

„A haldokló és a magára találó magyar nemzet ellentmondásainak szellemi - politikai - történeti háttere gróf Széchenyi István életművében” című fejezetben a szerző Széchenyi korának, majd a kiegyezés előkészítési folyamatának pontos leírását adja. Rendkívül érdekes és izgalmas a „Gróf Széchenyi István lelkivilága, a „Kérdések és válaszok Széchenyi belső világáról” című fejezet, amelyben Tarics Péter a pszichológia tudományos eszközeivel és korismeretével teszi lélektani elemzés tárgyává Széchenyi lelkivilágát és azok történéseinek hatásmechanizmusait.

A könyv mintegy záróakkordjaként Tarics Péter leírja a Széchenyi - hagyaték sorsát, valamint közzéteszi, hogy Széchenyi halálának milyen politikai következményei voltak.

Mindemellett rendhagyó színes fénykép-, dokumentum- és kollázsmelléklet gazdagítja a könyvet, amely Tarics Péter által készített több kollázst is tartalmaz Széchenyi alkotásaira, életművére és sorsára vonatkozóan.

Tarics Péter ezúttal időlegesen szakított az eddigi könyvírási stílusával és tematikájával: monográfiát írt – népszerűsítve és érthetőbbé téve ezzel a rendkívül gazdag Széchenyi-életművet.

Az „AKI EURÓPÁBÓL (IS) LÁTTA MAGYARORSZÁGOT” című ezen rendhagyó monográfiát, amely Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar halálának 150. évfordulója tiszteletére jelent meg, a Széchenyi kora, a kiegyezés előkészítési folyamata, a lélektan tudományos eszközeivel vizsgálva az események láncolatán keresztül elemezve Széchenyinek a lelkivilága és belső történéseinek a mozgatórugói, a Széchenyi - hagyaték sorsa, halálának politikai következményei, öngyilkosságának cáfolata, politikai gyilkosságának kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal, valamint kriminalisztikai módszerekkel történő alátámasztása stb. iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.