Ábel - Zsuzsanna Képes bibliai lexikon ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

Ma már a Biblia nemcsak vallási könyv, hanem egyetemes kulturális kincs. Ezt az egyetemességet kívánja igazolni az is, hogy lexikonunk készítésében együtt vettek részt különböző világnézetet valló szerkesztők: zsidók, keresztények és nem hívők.

Nemcsak ​a művészet, de a mindennapok nyelve is telis-tele van olyan kifejezési eszközökkel, amelyeknek forrása a Biblia, a világ legtöbbet olvasott könyve. A Biblia azonban nem egyszerűen történetek, példázatok, erkölcsi és vallási parancsok gyűjteménye. Tartalmazza mindazt a tudást, életismeretet, tapasztalatot is, amit a bibliai idők és a még régebbi korok embere felhalmozott a gazdálkodásról, jogról, egészségügyről, államigazgatásról és még sok egyébről, s tartalmából, gondolatvilágából kikövetkeztethető az is, hogy mi mindent nem tudott. Azt pedig, hogy még a mi korunk embere sem tud mindent azokról az időkről, mi sem bizonyítja jobban, mint tudományos ismereteink ma is tartó gyarapodása a bibliai korról és a Biblia világáról.

Azok a biblikus mondanivalójú alkotások, amelyekben ma is gyönyörködünk, sokszor nem pusztán a művész elhatározásából, hanem megbízásból születtek: egyházi és világi uralkodók, vezető testületek megbízásaiból. Túlnyomó többségük akkor keletkezett, amikor még nem volt általános az írásbeliség. Előbb „olvasták” az emberek a Bibliáról szóló képeket, mint a könyveit, hiszen hosszú ideig még a nyelvét is csak azon a földön értették, ahol keletkezett: a Közel-Keleten.

Héber, arámi, görög, később latin volt a Biblia nyelve és csak a középkor végén kezdett „saját”, „hazai” nyelven is elterjedni, harcok eredményeként; ma pedig már nemigen akad nyelv, amelyen ne volna megtalálható...