A zene ősnyelve

Juhász Zoltán még egyetemistaként lett a táncházas zenésztársadalom tagja. A magyar pásztorság hangszeres és énekes zenei hagyományának szenvedélyes kutatója, előadója, tanítója.

Közel két évtizede foglalkozik a népzene rejtett összefüggéseinek számítógépes vizsgálatával, modellezésével.

Ennek a ma is folyó, egyre terebélyesedő munkának az eredményeit, izgalmas távlatait foglalja össze A zene ősnyelve című eme könyve.

Juhász Zoltán hatalmas nemzetközi népzenei anyag számítógépes elemzésével eredt nyomába Bartók Béla ama sejtésének, mely szerint: ... az a gyanúm, hogy a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve visszavezethető lesz majd néhány ősformára, őstípusra, ős stílus fajra.

Az elemzés eredménye meghökkentő: az ősnyelvet alapvetően meghatározó formák ma is mind ott élnek a magyar népzenében, s népzenénk egyszerre tart kapcsolatot az Appalache hegység és Kína, vagy Szicília és a Volga-vidék stb. dallamaival. A Kárpát-medence tehát központi helyet foglal el Eurázsia zenei térképén.

Másként mondva: a Kárpát-medence a zenei ősnyelv keletkezési helye.

Ennek bizonyítása még izgalmasabbá válik akkor, ha e felfedezést összevetjük Kodály Zoltán megállapításával: ...kétségtelennek kell tartanunk, hogy a magyar dal a nyelvvel egyidős.

Így méltán megállapíthatjuk, hogy korszakalkotó könyvet tart most kezében a zene ősnyelve iránt érdeklődő Olvasó.

„A Zene Ősnyelve” című eme kiadványt a zenét kedvelő, a zenetörténet iránt fogékony olvasóinknak ajánljuk, valamint azoknak az olvasóinknak, akik ebből a kötetből és ennek segítségével mélyebb kontextusban is igénylik annak elemzését és értékelését, hogy „a magyar népzenének egyedülálló kapcsolatai vannak az eurázsiai földrész más népzenéivel, amelyben a magyar népzene központi helyet foglal el”, valamint, hogy „a magyar népzene - a maga teljességével - már évezredek óta a Kárpát-medencéhez tartozik”.