A világegyetem dióhéjban

Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus. Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem az érdeklődők szélesebb körének szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris, azaz népszerű, a közönségnek szóló kultúrának is, mint például Albert Einstein.

Stephen Hawking a matematika „Lucas” professzora volt a Cambridge Egyetemen, akit Einstein után az egyik legragyogóbb elméleti fizikusnak tartottak. Nemcsak az elképzelései vakmerőségéről volt tehát ismert, hanem arról is, hogy mindezt milyen világosan és sziporkázó ötletességgel tudta közérthetően elmagyarázni.

A világszerte sok millió példányban eladott sikerkönyve, „Az idő rövid története” bevezette olvasóit az elméleti fizika lebilincselően izgalmas világába. Ebben „A világegyetem dióhéjban” című gazdagon illusztrált, nagyszabású művében „Az idő rövid története” című nevezetes könyve megjelenése óta elért legfontosabb új eredményekkel foglalkozik.

Elkalauzol az élenjáró elméleti fizikai kutatások világába, ahol az igazság gyakran különösebb még a képzelet legvadabb szüleményeinél is, és a laikus számára is érthető módon magyarázza el a Világegyetem működését irányító alapelveket.

Úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig.

Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának kulcsát.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

- A RELATIVITÁSELMÉLET RÖVID TÖRTÉNETE:
(Miként alapozta meg Einstein a XX. század két alapvető elméletét, az általános relativitáselméletet és a kvantumelméletet?)

- AZ IDŐ ALAKJA:
(Einstein általános relativitáselmélete formába önti az időt; Hogyan egyeztethető ez össze a kvantumelmélettel?)

- A VILÁGEGYETEM DIÓHÉJBAN:
(A Világegyetemnek sokszoros története van, amelyek mindegyikét egy aprócska dió határozza meg;)

- A JÖVŐ ELŐREJELZÉSE:
(Miért tudjuk a fekete lyukakban bekövetkező információvesztés miatt kevésbé pontosan előre jelezni a jövőt?)

- A MÚLT VÉDELME:
(Lehetséges-e az időutazás? Visszautazhat-e egy fejlett civilizáció a múltba, hogy azt megváltoztassa?)

- JÖVŐNK, A STAR TREK. VAGY MÉGSEM?
(Miként nő egyre fokozódó tempóban a biológiai és az elektronikus élet bonyolultsága?)

- SZÉP, ÚJ (BRÁN) VILÁG:
(Vajon egy bránon élünk, avagy csupán hologramok vagyunk?)

- KISLEXIKON;

„A Világegyetem Dióhéjban” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a szerzőnek „Az idő története” című nevezetes könyve megjelenése óta elért legfontosabb új eredményekkel szeretnének megismerkedni, ellátogatva az élenjáró elméleti fizikai kutatások gyakran még a képzeletet is felülmúló világába, tanulmányozva a Világegyetem működését irányító alapelveket...

Ajánlott még:

Az univerzum, ahogyan Stephen Hawking látja 2DVD.
A világegyetem dióhéjban.
A tér és az idő természete.
A mindenség elmélete.
A nagy terv.
Az idő rövid története.