A táltos paripa — Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei -

A könyv az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás legkevésbé ismert kérdésköreivel foglalkozik, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat, valamint az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.

Előszó
Réges-régen nem számított rendkívülinek, ha valaki a táltos paripáról beszélt. Az sem számított rendkívülinek, ha valaki felismerte, megszelídítette, majd megülte a táltos paripát. De még az sem, ha a táltos paripa hátán berepült a Tündér Ilona kastélyába.

Aztán a táltos paripát egyre kevesebben ismerték fel, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni.

Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát.

- Ezért mondják sokan, hogy a magyar társadalom fejlődése „megkésett”?

Nem, nem ezért, mégis azt mondjuk, hogy nem véletlenül és nem jogtalanul beszélnek-e megkésettségről. Nem véletlenül és nem jogtalanul, de félreértik és megmagyarázzák, mert nem tudják felfogni a magyar műveltség évezredeket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit.

A legfontosabb: ha ez a megkésettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom évszázadokon át „korszerűtlenül” ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyományaihoz, akkor áldott megkésettségről beszélhetünk.

Alighieri Dante írta meg az egyik legszebb könyvet a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, az „Isteni Színjáték” címet adta e könyvnek, de már nem merte nevén nevezni se a táltos paripát, se Tündér Ilonát, és amikor megtudta, hogy megannyi magyar népmese szól a táltos paripáról és Tündér Ilonáról, hogy a Magyar Királyságban e meséket még „meg szabad érteni”, így fakadt ki: „Boldog Magyarország”!

Dante tudta, hogy a táltos paripa a magyar őstörténet és az egyetemes őstörténet egyik legfontosabb rejtélye, irigyelte a korabeli magyarokat, de a mai magyarokat már nem irigyelné. Mert a mai magyarok már nem ismerik a táltos paripa minden titkát, s még azt sem képesek felfogni, miképpen lehetett a táltos paripa hátán belovagolni Tündér Ilona kastélyába, mert nem ismerik a magyar őstörténetnek, a régi magyar hitvilágnak mindazon rejtélyeit, amelyek ismerete nélkül a táltos paripa rejtélye valóban felfoghatatlan rejtély marad.

Napjainkban mintha sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem illene már megfejteni a táltos paripa titkát. Sokan hiszik azt is, hogy nemcsak nem illik beszélni arról, miképpen kell felismerni, megszelídíteni, megülni a táltos paripát, de veszélyes is, mert akinek kedve kerekedik arra, hogy megülje, az bizony le is eshet róla.

És bizony le is eshet róla, ha még mielőtt hozzáfogna a táltos paripa megszelídítéséhez, nem ismeri meg a magyar őstörténet, illetve a régi magyar hitvilág ezernyi más rejtélyét.

Könyvemnek ezért adtam az alábbi alcímet:
Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint beavatás, a szakrális hierarchia, a régi magyar küldetéstudat és az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére.
(Kocsis István)

„A TÁLTOS PARIPA” című ezen kiadványt az ősi magyar hitvilág, hitélet és vallás kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Ajánjuk még:
Az áldozat - Magyar szentek
A Szentkorona-eszme időszerűsége
A szakrális szerelem
Nyitva van az aranykapu
A táltos paripa
Magyarország Szent Koronája