A székelyek eredete

HÓMAN BÁLINT szerző (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) történész, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, az MTA tagja (levelező 1918, rendes 1929, igazgató 1933–1945).

Elmélete szerint az erdélyi székelység nagyobb zárt tömegben megtelepedő ősfoglaló nép vagy törzs volt. Ők voltak Erdély egyedüli honfoglalói. Nemzetiségükre nézve azt vallja, hogy a székely nép a magyartól különböző, de a magyarral rokonnak, azzal együtt hun származásúnak tartott önálló nép, vagy törzs volt.

„A székelyek voltak - az adományos birtokosokkal, s a királyi vármegyei szervezethez tartozó népelemekből kiemelkedő erdélyi magyar nemességgel, a telepes szászokkal és a földesúri joghatóság alatt élő oláh pásztorokkal szemben - Erdély egyedüli honfoglalói”.

Ez a könyv először 1921-ben, a német nyelvű kiadása 1922-ben jelent meg. Jelen kiadás alapjául a Hóman Bálint munkái I. Magyar középkor című 1938-ban kiadott kötet szolgált. Ez a 2011-es kiadás érintetlenül közli az eredeti szövegeket. Az Attraktor kiadó sem az egykori szóhasználaton, sem a mondaszerkesztésen nem változtatott, csak a nyilvánvaló elírásokat és nyomdahibákat javította.

Hóman Bálint a múlt század elejének kutatási forrásai és megbízható eredményei alapján a székelyek eredetével kapcsolatban ebben a kis kötetben az alábbi három kérdésre igyekszik választ adni:

• Ősfoglalók vagy királyi telepítvényesek voltak-e a székelyek?
• Magyarok vagy idegen nemzetiségűek voltak-e? és
• Mikor szálltak meg Erdélyben, illetve Magyarország területén?

„A székely név a népnek saját maga használt neve volt, amelyet az egykorú bizánci és nyugati krónikások éppúgy nem ismertek, mint a magyarok magyar, a kunok kun nevét”...

„A történettudomány megerősíti és történeti ténnyé emeli a székelység hún hagyományát, az egykori Attila birodalmához, majd a hatalmas avar birodalomhoz tartozó valamelyik hún-török törzstől való származását, a magyar honfoglalástól független, annál korábbi idő óta folytonos, ma már tizenegy százados erdélyi foglaló birtokosságát, a magyar nép hún-török (bolgár) elemeivel közeli etnikai és az egész magyar néppel való kulturális rokonságát, és az ennek következtében történt gyors és tökéletes megmagyarosodását”.

A székelyek eredete ebben a kötetben az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

- Hóman Bálint: A SZÉKELYEK EREDETE;

FÜGGELÉK:

• Erdélyi László: A székely eredetkérdés megoldásának szempontjai;
• Hóman Bálint dolgozatai:

A SZÉKELY EREDETKÉRDÉSHEZ;
A MAGYARSÁG MEGTELEPÜLÉSE;
SZÉKELYEK.

„A Székelyek Eredete” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a székelyek eredetét a múlt század első felének történelmi szemlélete, a neves történész Hóman Bálint megközelítési módja, a FÜGGELÉK gazdag ismeretanyaga iránt is érdeklődnek, és lehetőleg elolvassák Erdélyi László bencés szerzetes, egyetemi tanár ugyanilyen című 1918-as első kiadású könyvét is, amelyet az Attraktor kiadó szintén 2011-ben jelentetett meg.

Ajánlott még:
A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése.
Szent István.
A székelyek eredete.
A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában.
Történetírás és forráskritika I-II.
A magyar városok az Árpádok korában.
A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig.
Magyar középkor I-II.
A magyar hún-hagyomány és hún-monda.