A nagy politikai affér I-II — A Rajk-Brankov-ügy - 2 kötet egyben

Szerző: Zinner Tibor

A nagy politikai affér I-II

Ár: 6 900 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Saxum
Megjelenés
2014
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
702 oldal
ISBN
9789632482217
Tömeg
2440 g

Zinner Tibor jogtörténész évtizedek óta foglalkozik a XX. század politikai büntetőpereivel. Eme kötete a lehető legtöbb korabeli, fennmaradt jegyzőkönyvet, vonatkozó iratot és visszaemlékezést felidézi. A sztálini világbirodalom történetében elhelyezve szól arról, hogyan állította a Sztálin által eldöntött stratégiai váltás a magyar politikai rendőrség és Rajk viszonyát fókuszba, érzékelteti Moszkva közvetlen és közvetett szerepét a külügyminiszter őrizetbe vételéhez vezető úton. Foglalkozik az Elbától keletre lévő térség országainak kirakatpereivel, egybevetve azokat, kimutatva az éberség és ellenségkeresés motívumait, feltárva azok jellegzetességeit, rendszerszerű mivoltukat. A büntetőperek előkészítése tervszerűen zajlott, elképesztő tudatossággal, a bennük szerepvállalásra kényszerültek befolyásolásával és megtörésével. A büntetőjogi védelem mellett igen fontos az igazság megismerése, kimondása és továbbadása...!

Leírás

ZINNER TIBOR szerző ismert, tekintélyes jogtörténész, aki évtizedek óta foglalkozik a XX. század, főképp 1944-1945 utáni politikai büntetőpereivel, szerkesztője az igazságszolgáltatás történetét feltáró számos dokumentumkötetnek, könyvet írt többek között a kádári megtorlás rendszeréről és a törvénysértő büntetőeljárásokról.

„A nagy politikai affér - a Rajk-Brankov-ügy” című eme kötete a lehető legtöbb korabeli, fennmaradt jegyzőkönyvet, vonatkozó iratot és visszaemlékezést felidézi. A kirakatpert a Pálffy Györggyel és négy társával, valamint a másokkal szemben indított mellékperekkel együtt elemzi.

A szerző a sztálini világbirodalom történetében elhelyezve szól arról, hogyan állította a Sztálin által eldöntött stratégiai váltás a magyar politikai rendőrség és Rajk viszonyát fókuszba, érzékelteti Moszkva közvetlen és közvetett szerepét a külügyminiszter őrizetbe vételéhez vezető úton.

Tudósít arról, hogy az elvtársai hogyan tagadták meg Rajkot, miért voltak sikertelenek megtörésének kísérletei a „vizsgálat” első heteiben.

A szerző foglalkozik az Elbától keletre lévő térség országainak kirakatpereivel, egybevetve azokat, kimutatva az éberség és ellenségkeresés motívumait, feltárva azok jellegzetességeit, rendszerszerű mivoltukat.

Dokumentálja, hogy miért tér el álláspontja a jugoszláv szkizma kérdésében más szerzőkétől.

A büntetőperek előkészítése tervszerűen zajlott, elképesztő tudatossággal, a bennük szerepvállalásra kényszerültek befolyásolásával és megtörésével.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ (Dr. Darák Péter);
Rövidítések jegyzéke;

  • BEVEZETÉS, avagy hogyan „fokozódott a nemzetközi helyzet”;
  • A források;
  • A birodalmi politika és a perek expanziója;
  • Csak a sztálini „vonal” létezik;
  • Bukarest - 1948;
  • Rajk és a politikai rendőrség fókuszba kerülése;
  • Rajk és az „elvtársak”;
  • Rajk belügyminiszter bukása;
  • A sztálini úton - harc a „trockisták”-kal;
  • Gyújtózsinórok a Rajk-Brankov ügyhöz:

a.) N. H. Field büntetőügye Budapestre koncentrálódik;
b.) M. Moic halála és L. Brankov megrágalmazása;

  • Field őrizetben, Szűcs lendületben;
  • A Rajk letartóztatásához vezető út;
  • Visszatekintő a „nagy politikai affér”-hoz vezető szálakra;
  • A meg- és kitagadott Rajk;
  • Tovább a belkini úton:

a.) Rajk megtörése: a „gyerekes csíny” és kihatásai;
b.) Rákosi „nagy provokáció”-ja és Sztálin raakciója;
c.) Amíg Brankov Moszkvában volt, és ami utána következett;
FORRÁS ÉS IRODALOMJEGYZÉK;
ÉLETUTAK - NÉVMUTATÓ;

„A Nagy Politikai Affér - A Rajk-Brankov-ügy” című eme kiadványt a közelmúlt történelmi eseményei iránt érdeklődő, a közéletre nyitott olvasóinknak ajánljuk, az ELŐSZÓ alábbi záró gondolatainak figyelembe vételével:

„Minden diktatúrában voltak olyanok, akik kiszolgálták, vagy egyszerűen kedvezményezettjei voltak az adott politikai rendszernek. Természetes, hogy aki ebben a helyzetben volt, az elsősorban a pozitívumokra emlékszik, és nem a diktatúra torz vonásaira.

Ez a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságához tartozik, amelynek a jogalkotó szabott határt, amikor a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását, kétségbevonását, vagy jelentéktelen színben való feltüntetését büntetendővé nyilvánította - az áldozatok méltóságának védelme érdekében.

A büntetőjogi védelem mellett azonban fontos az igazság megismerése, kimondása és továbbadása. Erre kötelez az áldozatok emléke és az a meggyőződés, hogy bizonyos kérdésekben igenis létezik abszolút igazság, amely számunkra állít mércét.

Ezekkel a gondolatokkal ajánlom a tisztelt Olvasó figyelmébe Zinner professzor úr művét, s kívánok eredményes igazságkeresést!”
(Budapest, 2013. május 27.)
Dr. Darák Péter - a Kúria elnöke)

Ezeket is ajánljuk