A lét elviselhetetlen könnyűsége

Milan Kundera (Brno, Csehszlovákia, 1929. – Párizs, 2023.) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista. Jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el a sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól is. Természetesen nem is publikálhatott.

1975-ben Franciaországba emigrált, ahol a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. 1979-ben az egyik regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával élt Párizsban... 2019-ben visszakapta a cseh állampolgárságot. Az irodalomba először költőként és drámaíróként lépett be, de végül elsősorban regényíróként és esszéistaként vált világszerte ismertté. Szövegei (különösen „A lét elviselhetetlen könnyűsége”, a „Halhatatlanság” és „A tréfa”) a világ leggyakrabban fordított cseh művei közé tartoznak...

„A lét elviselhetetlen könnyűsége” talán a leghíresebb, és ma sem halványuló népszerűségű ezen regénye olyan sztori és filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatások mesteri ötvözete, amely azonban mindig megőrzi a szépirodalmi jellegét.

Főhőse egy jó nevű sebész, Tomáš, nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. Hősünk beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi.

Korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel elmondhatatlan fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek.

Tomáš ellentmondásos alakja mögé pedig Kundera a „prágai tavasz” eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforisztikus gyűlöletét, végül a „normalizáció” éveinek megaláztatásait rajzolja fel háttérnek.

• Miféle sors, milyen jövő várhat itt Tomášra, Terezára vagy épp Sabinára, a festőnőre, Tomáš egyik szeretőjére?
• Megoldás-e, ha az emigráns megszabadul minden kötöttségtől?

Hiszen súlya csak annak van, ami örökkévaló vagy örökkön ismétlődik. Az egyének és a nemzetek sorsa nem ilyen.

„A Lét Elviselhetetlen Könnyűsége” című eme kiadványban azonban az igazi dráma – mondja Kundera – nem a súlyosság, hanem a könnyűség drámája: hogy minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. Hogy a jóvátétel, a bosszú vagy a megbocsátás szerepét a feledés veszi át...