A gyűlöletbeszéd Magyarországon

Korunk nagy jogi dilemmája, hogy vajon hol van az a vékony határ, amely megkülönbözteti a szabad véleménynyilvánítást a gyűlöletkeltésre alkalmas közbeszédtől.

A kötet célja a közösségek méltóságát sértő cselekményekkel kapcsolatban felmerülő jogi és jogpolitikai események, irányvonalak feltáró elemzése, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy kell-e, lehetséges-e, illetve milyen eszközökkel lehetséges büntetni a társadalom egyes csoportjainak emberi méltóságát durván sértő verbális és nonverbális agressziót.

Részlet a könyvből:
„Általánosan elfogadott meghatározás szerint társadalom alatt minden olyan szervezett emberi közösséget értenünk kell, amelyet valamilyen összekötő elem tart együtt. Ebből következően, ha az államot mint tényleges entitást rövid definícióval kellene jellemeznünk, azt mondhatnánk, az állam az emberek társadalmi együttélésének viszonylag állandó és sajátos szabályozottság mentén definiált rendje. Ebben a rendben annak érdekében, hogy a viszonylagos állandóság érvényre juthasson, fel kell állítani egy olyan szabályrendszert, amely megfelel az adott társadalom adott időszakban és korszakban kialakult fejlettségi szintjének és szabályozási igényeinek.

Az a gondolat, hogy az emberi együttélés nélkülözhetetlen előfeltétele e szabályrendszer, azaz a mindenki által ismert és elismert magatartási normák érvényesülése, érvényre juttatása, a kezdetektől része az emberiség kultúrkincsének. Ha e szabályrendszer ennek nem felel meg, óhatatlanul elégedetlenséget szül, a társadalom identitászavarba kerül, hiszen igényére nem reagál az arra hivatott grémium. Mindez abból az egyszerű törvényszerűségből adódik, hogy ha az ember nem számíthatja ki előre magatartásának következményeit, lehetetlenné válik az előrelátás és az ennek megfelelő cselekvés az élet minden területén. Ebben az esetben nem beszélhetünk a személyes lét, a családi és társadalmi együttélés biztonságáról”.

„A Gyűlöletbeszéd Magyarországon” című eme kiadványt az MSZP országgyűlési képviselőjének e témával kapcsolatos álláspontja és értelmezése iránt érdeklődő, a közéletre és annak történéseire nyitott olvasóinknak ajánljuk.