A fehér népek és a rémület története

„A kortárs alkotók közül, akik a legművészibb szinten művelik a kozmikus félelem irodalmát, csak kevés remélheti, hogy valaha is utoléri a sokoldalú Arthur Mackent.

Azt a tucatnyi, hosszabb-rövidebb olyan história szerzőjét, amelyekben a megbúvó rémület és a lappangó rettegés elemei szinte páratlan anyagszerűséggel és realisztikus elevenséggel nyilvánulnak meg.”
(H. P. Lovecraft)

Arthur Machen (1863-1947) a walesi Caerleonban született. Atyai felmenői mind lelkészek voltak, gyermekként jelentős hatással volt rá az igen gazdag magánkönyvtár és a családi környezet. Az évek során irodalmi ismertsége egyre szélesebb és szélesebb teret hódított, nyolcvanadik születésnapján már olyan híres kortárs irodalmárok köszöntötték, mint T. S. Eliot vagy George Bernard Shaw.

A nemzetközi tekintély és befolyás ellenére a neve sajnos hazánkban a széles olvasóközönség számára ismeretlenül cseng. Művei közül csak kevésnek jelent meg magyar fordítása, és azok sem jutottak el túlságosan sokakhoz.

„A Fehér Népek és a Rémület Története” című eme kötettel „szeretnénk valamelyest hozzájárulni Machen munkásságának megismertetéséhez és meggyökereztetéséhez, és reméljük, hogy a walesi író végre Magyarországon is elnyerheti az őt megillető megbecsülést és népszerűséget”.

Részlet a kötetből:

Két év elteltével most ismét mohón és örömteli várakozással vetettük magunkat a reggeli hírekre. A háború elején izgatottság uralkodott rajtunk, a rémület és a végzet izgalma, ami egyszerre volt hihetetlen és bizonyos. Ekkor esett el Namur, és a német csapatok úgy özönlötték el a francia mezőket, mint valami áradat. Már Párizs falait is megközelítették.

Ezután következett az újabb izgalom, ezúttal az örvendezésé, amikor hírét vettük, hogy a rettenetes hordát visszaverték, s úgy Párizs, mint az egész világ megmenekült, legalábbis egyelőre...