A Csíksomlyói Kegyszobor története

P. BOTOS FORTUNÁT szerző (Zetelaka, /ma Románia, Hargita megye/ 1895. június 3. – Capul Midia, 1953. március 16.) erdélyi ferences rendi pap, majd tartományfőnök, történész, író, vértanú, Románia kommunista rezsimjének áldozata. Huszonhét könyvet és 302 cikket írt.

1948-ban, Márton Áron püspökhöz hasonlóan dacolva az új kommunista rendszer elhatalmasodó egyházgyűlöletével, ő vezette a csíksomlyói búcsú körmenetét. Ezután a hatalom emberei már állandóan zaklatták. 1951. augusztus 20-án, Szent István ünnepén összeszedték a szerzeteseket. Fortunát atyával kivételesen keményen bántak, őt a készülő Duna-csatornához internálták Capul Midia település munkatáborába, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták.

Fortunát atya 19 hónap után tüdőgyulladást kapott, a beszámolók szerint ekkor is bántalmazták. „Mint gyengélkedőt lapáttal agyonverték” – írja a Magyar katolikus lexikon...

Csíksomlyó (románul Șumuleu Ciuc, ma Románia, 1959 óta Csíkszereda település része, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye, és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban. Belső berendezésének 72 évig tartott a kialakítása. Madonna-szobra a XVI. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb.

„A csíksomlyói Máriához hittel menjetek, a csíksomlyói Máriától a hit tüzét vigyétek s akkor az Ő csodatevő ereje a ti lelketekben folytatódni fog. Vígasztal, gyógyít. Veletek örvend, veletek szenved.”

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• Csíksomlyó;
• Csíksomlyó régi búcsújáróhely;
• A kegyszobor külső leírása;
• Csodás események;
• A székelyek ősi buzgóságának letörésére irányuló törekvések;
• Sámbár Mátyás jezsuita;
• Az elmenekített kegyszobor;
• Mit vigyetek magatokkal haza?

„A Csíksomlyói Kegyszobor Története” című ezen 1926-os eredeti kiadványt a katolikus székelység élete, hagyományai, Csíksomlyó szerepe, jelentősége, a kegytemplom, a kegyszobor és szimbolikus ereje iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.

Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Magyar régiségek.

Fénytemplom a Kis-Somlyón.
Közel Istenhez - A kereszténység zarándokhelyei.
A Csíksomlyói Kegyszobor története.
101 vers és ének Csíksomlyóról.
A máriapócsi kegyhely - Jertek víg örömmel
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben.
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról.
Magyar mitológia.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Szendrő vára.
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke.
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt.
A nemesség.
Nemességi könyv.
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend.