Turáni tanulmányok

A Turáni Társaság folyóiratának első száma 1913-ban látott napvilágot, utolsó száma 1944-ben jelent meg. Márki Sándornak eme „Turán” folyóiratban megjelent cikkeiből, tanulmányaiból olvashatunk. Érintetlenek az eredeti szövegeik, sem az egykori szóhasználaton, sem a mondatszerkesztésen a kiadó nem változtatott. Ízelítő: A TÖRÖKSÉG TÖRTÉNETE ÉS A MAGYAR TUDOMÁNY; A TURÁNI NÉPEK TÖRTÉNETE; KAPCSOLATOK A TURÁNI NÉPEK TÖRTÉNETÉVEL; PETŐFI ŐSTURÁNI LELKE; A TURÁNI NÉPEK JELENE ÉS JÖVŐJE; DIZABUL NÉPE; A MONGOLOK MAGYARORSZÁGON; JASZAU, CHARTA, ARANYBULLA... A történetíró, egyetemi tanár közel száz évvel ezelőtt így vélekedett: „Nemzetünk megélt, sőt, fel is virult annak ellenére, hogy Muhinál, Mohácsnál turáni testvéreink keresztülgázoltak rajta, mert inkább bízott a nyugatiakban, mint őbennük. Mostanra ezek a nyugatiak rövidlátóan önként rombolták le a Kárpátokat, mint politikai határokat, amelyeket századokon át ők maguk neveztek a kereszténység védőbástyájának...”

Ebben a kötetben Márki Sándornak a „Turán” folyóiratban megjelent cikkei, tanulmányai olvashatók.

A Turáni Társaság folyóiratának első száma 1913-ban látott napvilágot, utolsó száma pedig 1944-ben jelent meg. Érintetlenek az eredeti szövegek, sem az egykori szóhasználaton, sem a mondatszerkesztésen a kiadó nem változtatott.
*
„A nyugati eszmékből azzal még nem szakadunk el, ha a keleti hagyományainkat megbecsüljük, s Keletnek ezt a hatezer esztendős műveltségét nem tartjuk kisebbnek, mint a nyugatit, amelyben ezer év óta annyiszor csalódtunk, jobban és fájdalmasabban sohasem, mint napjainkban.

Nemzetünk megélt, sőt, fel is virult annak ellenére, hogy Muhinál, Mohácsnál turáni testvéreink keresztülgázoltak rajta, mert inkább bízott a nyugatiakban, mint őbennük. Mostanra ezek a nyugatiak rövidlátóan önként rombolták le a Kárpátokat, mint politikai határokat, amelyeket századokon át ők maguk neveztek a kereszténység védőbástyájának...”
*
• Ki is volt Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.)?

Történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912).
Kutatási területe: hazai parasztmozgalmak és szabadságharcok, Bihar és Arad vármegyék történelme, földrajz.

Tíz testvér közül Sándor volt a hetedik. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Pozsonyban folytatta. A gimnázium utolsó éveit a fővárosban, a piaristáknál végezte. A budapesti tudományegyetemen – ahol didaktikára Kármán Mór tanította – 1876-ban kapott történelem-földrajz szakos tanári diplomát. 1877-ben doktori címet szerzett.

Aradon 1877–1886-ig tanított, ezután 1886–1892-ig Budapesten volt gimnáziumi tanár. Középiskolai tanári, didaktikai és történelemkutatói munkássága mellett az 1886–87-es tanévben a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja, 1888-ban pedig a budapesti egyetem magántanára lett, majd 1891-ben a Középiskolai Tanáregyesület válaszmányi tagja volt. 1892-ben már az Akadémia levelező tagjaként meghívták a kolozsvári egyetem történelem professzorának.

Ízig-vérig pedagógus volt, a középiskolai neveléssel és az oktatással élete végéig szoros kapcsolatot tartott. A történelem- és földrajztankönyv-írói tevékenysége is jelentős.
*
A kötet TARTALMA:

• A TÖRÖKSÉG TÖRTÉNETE ÉS A MAGYAR TUDOMÁNY;
• A TURÁNI NÉPEK TÖRTÉNETE;
• KAPCSOLATOK A TURÁNI NÉPEK TÖRTÉNETÉVEL;
• PETŐFI ŐSTURÁNI LELKE;
• A TURÁNI NÉPEK JELENE ÉS JÖVŐJE;
• DIZABUL NÉPE;
• A MONGOLOK MAGYARORSZÁGON;
• JASZAU, CHARTA, ARANYBULLA;
Szendrei László: Márki Sándor;
A cikkek eredeti megjelenésének adatai;

*
A „Turáni Tanulmányok” című eme kiadványt a múlt század elején a Turán folyóiratban megjelent Márki Sándor által írt cikkek iránt érdeklődő, történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.