A szakrális szerelem

Kocsis István szerző (Ombod, 1940. május 7. –) József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró. Középiskoláit 1956-ban Szatmárnémetiben végezte. 1965-ben szerezte meg diplomáját a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakán. Első karcolatai, novellái a vidéki élményeiből ihletődtek (katonai szolgálat, képesítés nélküli tanítóskodás Avasújvárosban, majd Kőszegremetén), amelyek íróvá érlelték. 1984-ben Budapestre települt át, ahol a Népszínház, majd a televízió dramaturgja lett...
*

Részlet a Kocsis István Világa I. A szakrális szerelem című kiadvány ELŐSZAVÁBÓL:

„A szakrális szerelemről eddig legrészletesebben „A táltos paripa” című könyvemben írtam. Tíz esztendeig foglalkoztam a Tündér Ilona és a táltos paripa kultuszának rejtélyeivel, s felismerhettem, hogy réges-régen nem számított rendkívülinek, ha valaki e rejtélyekről beszélt. Az sem számított rendkívülinek, ha valaki felismerte, megszelídítette, majd megülte a táltos paripát. De még az sem, ha a táltos paripa hátán berepült Tündér Ilona kastélyába.

Aztán egyre kevesebben ismerték fel a táltos paripát, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni, s így egyre kevesebben jutottak el Tündér Ilona kastélyába.

Felvetettem azt is a könyvben, hogy Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát. Ezért mondják sokan, hogy a magyar társadalom fejlődése „megkésett”? Nem, nem ezért, mégis azt mondjuk, hogy nem véletlenül és nem jogtalanul beszélnek e megkésettségről. Nem véletlenül és nem jogtalanul, de félreértik és félremagyarázzák, mert nem tudják felfogni a magyar műveltség évezredeket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit.

A legfontosabb: ha e megkésettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom évszázadokon át „korszerűtlenül” ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyományaihoz, akkor áldott megkésettségről beszélhetünk...

Sokáig töprengtem azon, miképpen lehet és miképpen szabad leírnom, hogy mit látunk Tündér Ilona kastélya leírhatatlan varázslatos termeiben. A kérdés hamar eldőlt, mert csak a szépirodalom eszközeivel voltam képes beszélni róla. A drámai monológok segítségével...

Közelítsük meg e rejtélyes kérdéseket először a régi magyar hitvilág, hitélet, vallás vonatkozó kérdésköreinek vázlatos bemutatásával!”
(Kocsis István)
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• I. A szakrális szerelem és a régi magyar hitvilág (1.);
• II. A beavatás legmindennapibb, mégis legrejtélyesebb útja;
• III. Tanulmányút Tündér Ilona kastélyában;
• IV. A legismertebb példa a szakrális szerelem útján való beavatásra a régi korok magyar történelméből: a szakrális király beavatása;
• V. A szakrális szerelem és a régi magyar hitvilág (2.);
• VI. Rejtélyek, ha megvilágosodnak...;
HIVATKOZOTT IRODALOM;

*
„A Szakráis Szerelem” című eme kiadványt, a Kocsis István világa I. kötetét a régi magyar hit világa, a régi magyar vallás két fontos ismérve: az Egy-Isten hívő vallás, és a benne központi helyet elfoglaló küldetéstudat, az ősi magyar hitvilág mint egy szakrális királyság hitvilága, valamint a szakrális király, a táltoskirály beavatása kérdéskörök iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ajánlott még:

Az áldozat - Magyar szentek.
A Szentkorona-eszme időszerűsége.
A szakrális szerelem.
Nyitva van az aranykapu.
A táltos paripa.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.