A kereszténység kapujában

Berend Nóra szerző 2012 júniusában írta a kötet Köszönetnyilvánítás című fejezetében: „2001-ben angolul megjelent könyvem magyar fordítását tartja kezében az olvasó. (...) Nem törekedtem a könyv átírására...”

Részletek a kötet BEVEZETÉS-éből:
A XX. századi események és érzékenységek ráirányították az érdeklődést a társadalmi és vallási kisebbségekkel szembeni bánásmódra a múltban. Ennek következtében a középkor kutatói szintén elkezdték annak feltárását, hogy a múltban mit tekintettek, vagy állítottak be eltérőnek, illetve hogyan viszonyultak a „másnak” tekintett csoportokhoz.

Ezeknek a tanulmányoknak köszönhetően kezdett kiderülni, hogy milyen összetett volt a nem-keresztények helyzete a középkorban... Nagy számban jelentek meg esettanulmányok a keresztények és nem-keresztények közötti helyi kapcsolatokról, ugyanakkor megnőtt az érdeklődés az összehasonlítás lehetősége iránt is.

Ennek köszönhetően a keresztény, illetve a muszlim hatalom alatt lévő zsidók helyzetének összehasonlítása bepillantást engedett a zsidóüldözés eredetébe is. ... Az új megközelítések új vitákat is szültek a középkori társadalom természetéről, a „másról”, az etnicitásról.

Ez a könyv három csoport, a zsidók, a muszlimok és a „pogányok” sorsát hasonlítja össze a középkori Magyarországon.

A célja kétirányú:
- Egyrészt bemutatni egy esettanulmányt, amely gyarapítja ismereteinket a középkori Európában élő nem-keresztény népességről,

- másrészt megvizsgálni egy sor kérdést a vallási kisebbségeket illetően egy olyan társadalomban, amely ... határhelyzetben volt...

A könyvben tárgyalt témák részben a nem-keresztényeknek a keresztény társadalommal való együttműködésével függnek össze.

• Mi volt a helye és a szerepe a nem-keresztényeknek?
• Kirekesztettek, vagy kívülállók voltak-e?
• Peremhelyzetbe szorultak-e, vagy a társadalom szerves részét alkották?
• Hogyan látta és hogyan határozta meg őket a körülvevő társadalom?

Az ezekre a kérdésekre adott válaszok és megközelítési módok az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS;
• BEVEZETÉS (Jegyzetek);
• 1. A MAGYAR KIRÁLYSÁG: EGY HATÁRVIDÉKI társadalom (Jegyzetek);
• 2. KERESZTÉNYEK ÉS NEM-KERESZTÉNYEK (Jegyzetek);
• 3. A MAGYAR KIRÁLYSÁG NEM-KERESZTÉNY népességének jogi helyzete (Jegyzetek);
• 4. NEM-KERESZTÉNYEK A MAGYAR KIRÁLYSÁG gazdaságában és társadalmában (Jegyzetek);
• 5. KONFLIKTUSOK A PÁPASÁG ÉS AZ URALKODÓ között (Jegyzetek);
• 6. KERESZTÉNY ELKÉPZELÉSEK ÉS MAGATARTÁSOK (Jegyzetek);
• 7. NEM-KERESZTÉNY KÖZÖSSÉGEK: KONTINUITÁS, ÁTALAKULÁS, Áttérés és asszimiláció (Jegyzetek);

*
„A Kereszténység Kapujában” című eme kiadványt a fenti tartalom kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik megfelelően értelmezik a politikai megfontolásokat a nem-keresztények védelmezésében, vagyis azt a tényt, hogy a magyar királyok a katonai és pénzügyi hatalmuk kiépítése érdekében megkönnyítették a „függő helyzetűek” letelepedését és fennmaradását, mert lojálisak lesznek a hatalomhoz.

Ennek megfelelően:

„Az erős királyi hatalom kiépítését célzó törekvésükben támaszkodtak a nem-keresztény csoportokra, és ezért kiváltságokat adtak nekik... A középkori Magyarország befogadó ország maradt, a kultúrák és a vallások találkozási pontja. Ahogy IV. Béla jellemezte: Magyarország kapu, amely kitárulhat, vagy bezáródhat...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.