A származási megkülönböztetés megszüntetése 1962-1963

A munkás- és parasztcsaládból származók aránya a népi kollégiumoknak, szakérettséginek köszönhetően jelentősen emelkedett, ám drasztikus változást az új felvételi rendszer, a származási kategorizálás bevezetése jelentett. 1949 és 1962 között ezzel az adminisztratív intézkedéssel biztosították a népi származásúak kimagasló arányát, illetve így zárták el a továbbtanulás lehetőségét a kizsákmányolóknak minősítettek gyermekei elől. A súlyos személyes sérelmeket, sokszor sérülést is okozó korlátozásokat a proletárdiktatúra eszméje, valamint a történelmi igazságtétel elve legitimálta. Az 1956 utáni fejlődés azonban a kibontakozás akadályává tette a származási kategóriák rendszerét. Így az MSZMP VIII. kongresszusa hosszas vitákat követően kimondta annak eltörlését a felsőoktatás intézményeiben, amely a kádári kétfrontos küzdelem jelszava alatt végigvitt enyhülési folyamat egyik emblematikus döntése volt. Ez a monográfia betekintést nyújt a kora kádári döntéshozó mechanizmus működésébe.

A fordulat éve, 1948 után a szovjet blokk kommunista pártjai központi kérdésként kezelték a régi uralkodó osztályok művelődési monopóliumának megtörését. Ennek egyik eszköze az oktatás ún. demokratizálása volt.

A munkás- és parasztcsaládból származók aránya a népi kollégiumoknak, szakérettséginek köszönhetően jelentősen emelkedett, ám drasztikus változást az új felvételi rendszer, a származási kategorizálás bevezetése jelentett. 1949 és 1962 között ezzel az adminisztratív intézkedéssel biztosították a népi származásúak kimagasló arányát, illetve így zárták el a továbbtanulás lehetőségét a kizsákmányolóknak minősítettek gyermekei elől.

A súlyos személyes sérelmeket, sokszor sérülést is okozó korlátozásokat a proletárdiktatúra eszméje, valamint a történelmi igazságtétel elve legitimálta. Az 1956 utáni fejlődés, a konszolidáció sikere azonban a kibontakozás akadályává tette a származási kategóriák rendszerét. Így az MSZMP VIII. kongresszusa hosszas vitákat követően kimondta annak eltörlését a felsőoktatás intézményeiben. Az intézkedés a kádári kétfrontos küzdelem jelszava alatt végigvitt enyhülési folyamat egyik emblematikus döntése volt.

• Mennyiben érte el célját a származási kategorizálás gyakorlata?
• Valóban megteremtette-e az oktatáshoz való hozzáférés egyenlő esélyeit?
• Milyen folyamatok tették a pártvezetés számára feleslegessé az adminisztratív beavatkozást a felvételik során?
• Milyen viták folytak az 1962-es és 1963-as határozatok hátterében?
• Valóban megteremtette-e a versenyelvet és a szabad bekerülés lehetőségét az új felvételi rendszer?
• Hogyan illeszkedett a felsőoktatási felvételik reformja a kádári liberalizáció egészébe?

Ez a monográfia ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, miközben betekintést nyújt a kora kádári döntéshozó mechanizmus működésébe is.

*
„A Származási Megkülönböztetés Megszüntetése 1962-1963” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik nyitottak a közelmúlt történelmi és közéleti eseményeire, a származási kategorizálásra és annak eltörlésére, a társadalmi életben kifejtett hatására, amely folyamat nem értelmezhető sem azok nélkül a meghatározó bel- és külpolitikai események ismerete nélkül, amelyek az ötvenes évek második felében meghatározták hazánk mozgás és erőterét, sem a kategorizálás bevezetésének és alkalmazásának a közel másfél évtizedes története, ismerete és elemzése nélkül...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.