Két arckép
Herczeg Ferenc
Gróf Tisza István Gróf Károlyi Mihály
Könyv
Auktor kiadó, 2005
Auktor kiadó, 2005
56 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789637780936
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 400 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 400 Ft
Leírás
HERCZEG FERENC szerző (Franz Herzog; Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) jómódú német polgárcsaládból származott, magyarul az iskolában tanult meg. Író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők c. irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke.
A II. világháború után már nem publikált. Az 1950-es évek elején kitelepítették Budapestről a magyar gulágra, a Hortobágyra. 1953-ban, Sztálin halála után szabadult, amikor megszüntették a munkatáborokat. Hamarosan, már a következő évben meghalt.
*
• Ki volt a főbűnös abban a politikai játszmában, amely végül a nemzet tragédiájáig, Trianonig vezetett?
Erre a kérdésre keres választ HERCZEG FERENC ebben a szenvedélyes hangvételű véd- és vádbeszédben. Válaszként a világhírű magyar író – akinek a művei évtizedekig tiltott listán voltak – a korszak kétségkívül két nagy hatású politikusának, Tisza Istvánnak és Károlyi Mihálynak szembeállító portréjával keresi a magyarázatot.
Szekfű Gyula véleménye GRÓF TISZA ISTVÁNRÓL:
„Tisza csak tüneti kezelést végzett a közpályáján ... a kor állami illúzióinak alávetve nem volt képes az okokat megtalálni. (...) A bajból házszabályok készítésével, vagy hasonló rendelkezésekkel nem, csakis Széchenyi tanait követve, egész lelki életünk reformja árán emelkedhettünk volna ki. Sajnos Tisza nem állította energiáját és kristálytiszta jellemét (...) a magasabb feladatok szolgálatába, mint a kivándorlás megakadályozása, a középbirtokos osztály megmentése, a nemzeti értelmiség erősbítése és tömörítése”.
Részlet a kötetből:
Tisza életének legtragikusabb pillanata nem az volt, amikor fegyvert fogtak rá, hanem mikor kimondta a képviselőházban a rettenetes szavakat: a háborút elvesztettük. Az élet kapuja megint becsapódott a bolyongó nemzet előtt. Ha sohasem volt miniszter Tisza, ez órában kellett volna őt a nemzet élére állítani.
Károlyiék Szent István birodalmával együtt eltemették a magyar becsületet is. A birodalmat Tisza sem tudta volna megmenteni, de az óriás sír fölött ott virrasztott volna a magyarság jó híre, mint egy bús arkangyal, a föltámadás arany harsonájával a kezében...
Jászi Oszkár véleménye GRÓF KÁROLYI MIHÁLYRÓL:
Károlyiban volt valami Dosztojevszkij Idiótájából, aki tudvalevőleg azért neveztetik így, mivel elveket és jellemeket a gyermek naivitásával komolyan vesz. Demokrácia, szocializmus, pacifizmus őneki nem politikai jelszavak voltak, hanem erkölcsi realitások, úgyszólván óriási személyiségek, akikkel ő csaknem misztikus kapcsolatban volt. (Ez valóban végzetesen veszélyes helyzet volt olyan politikus számára, akinek voltaképpen soha sem volt dolga az élet igazi realitásaival, aki az embereket és a dolgokat mindig arisztokrata otthona exterritorialitásából szemlélte)”.
Részlet a kötetből:
„Vezérlő politikus létére sohasem tudott tisztába jönni a magyar közjog alapelveivel, kétségkívül a leggyöngébb koponya mindazok közül, akik ezer esztendő óta vezérszerepet vittek a magyar közéletben. Erőssé a lelkiismeretlensége, rettenetessé a dúvad önzése tette...
Tíz nemzedék való keserűsége van abban a gondolatban, hogy Magyarország életének legtragikusabb órájában, midőn szükség lett volna a nagy idők minden hitére, hazaszeretetére, bölcsességére, bátorságára és ékesszólására, egy politikai szövetkezet cinizmusa ezt a démoni dilettánst taszította ki a világtörténelem színpadjára. A szereplésével kiszámíthatatlan kárt okozott az országnak, és oly mérhetetlen gyalázatot hozott a nemzetre, amit a vér és a könnyek óceánja tudna csak lemosni”...
*
A „Két arckép” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az Auktor Könyvkiadó álláspontjának megfelelően a könyv elolvasása után maguk veszik majd kezükbe az ítélkezés jogát, a két politikus tevékenységének és életútjának megítélését, amelyhez komoly segítséget nyújt a jeles történész, Salamon Konrád utószava is.
*
Herczeg Ferenc további ajánlott kötetei:
Az élet kapuja.
Északi fény.
Egy önkéntes naplója.
A gótikus ház. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A II. világháború után már nem publikált. Az 1950-es évek elején kitelepítették Budapestről a magyar gulágra, a Hortobágyra. 1953-ban, Sztálin halála után szabadult, amikor megszüntették a munkatáborokat. Hamarosan, már a következő évben meghalt.
*
• Ki volt a főbűnös abban a politikai játszmában, amely végül a nemzet tragédiájáig, Trianonig vezetett?
Erre a kérdésre keres választ HERCZEG FERENC ebben a szenvedélyes hangvételű véd- és vádbeszédben. Válaszként a világhírű magyar író – akinek a művei évtizedekig tiltott listán voltak – a korszak kétségkívül két nagy hatású politikusának, Tisza Istvánnak és Károlyi Mihálynak szembeállító portréjával keresi a magyarázatot.
Szekfű Gyula véleménye GRÓF TISZA ISTVÁNRÓL:
„Tisza csak tüneti kezelést végzett a közpályáján ... a kor állami illúzióinak alávetve nem volt képes az okokat megtalálni. (...) A bajból házszabályok készítésével, vagy hasonló rendelkezésekkel nem, csakis Széchenyi tanait követve, egész lelki életünk reformja árán emelkedhettünk volna ki. Sajnos Tisza nem állította energiáját és kristálytiszta jellemét (...) a magasabb feladatok szolgálatába, mint a kivándorlás megakadályozása, a középbirtokos osztály megmentése, a nemzeti értelmiség erősbítése és tömörítése”.
Részlet a kötetből:
Tisza életének legtragikusabb pillanata nem az volt, amikor fegyvert fogtak rá, hanem mikor kimondta a képviselőházban a rettenetes szavakat: a háborút elvesztettük. Az élet kapuja megint becsapódott a bolyongó nemzet előtt. Ha sohasem volt miniszter Tisza, ez órában kellett volna őt a nemzet élére állítani.
Károlyiék Szent István birodalmával együtt eltemették a magyar becsületet is. A birodalmat Tisza sem tudta volna megmenteni, de az óriás sír fölött ott virrasztott volna a magyarság jó híre, mint egy bús arkangyal, a föltámadás arany harsonájával a kezében...
Jászi Oszkár véleménye GRÓF KÁROLYI MIHÁLYRÓL:
Károlyiban volt valami Dosztojevszkij Idiótájából, aki tudvalevőleg azért neveztetik így, mivel elveket és jellemeket a gyermek naivitásával komolyan vesz. Demokrácia, szocializmus, pacifizmus őneki nem politikai jelszavak voltak, hanem erkölcsi realitások, úgyszólván óriási személyiségek, akikkel ő csaknem misztikus kapcsolatban volt. (Ez valóban végzetesen veszélyes helyzet volt olyan politikus számára, akinek voltaképpen soha sem volt dolga az élet igazi realitásaival, aki az embereket és a dolgokat mindig arisztokrata otthona exterritorialitásából szemlélte)”.
Részlet a kötetből:
„Vezérlő politikus létére sohasem tudott tisztába jönni a magyar közjog alapelveivel, kétségkívül a leggyöngébb koponya mindazok közül, akik ezer esztendő óta vezérszerepet vittek a magyar közéletben. Erőssé a lelkiismeretlensége, rettenetessé a dúvad önzése tette...
Tíz nemzedék való keserűsége van abban a gondolatban, hogy Magyarország életének legtragikusabb órájában, midőn szükség lett volna a nagy idők minden hitére, hazaszeretetére, bölcsességére, bátorságára és ékesszólására, egy politikai szövetkezet cinizmusa ezt a démoni dilettánst taszította ki a világtörténelem színpadjára. A szereplésével kiszámíthatatlan kárt okozott az országnak, és oly mérhetetlen gyalázatot hozott a nemzetre, amit a vér és a könnyek óceánja tudna csak lemosni”...
*
A „Két arckép” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az Auktor Könyvkiadó álláspontjának megfelelően a könyv elolvasása után maguk veszik majd kezükbe az ítélkezés jogát, a két politikus tevékenységének és életútjának megítélését, amelyhez komoly segítséget nyújt a jeles történész, Salamon Konrád utószava is.
*
Herczeg Ferenc további ajánlott kötetei:
Az élet kapuja.
Északi fény.
Egy önkéntes naplója.
A gótikus ház. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.