A székelyek eredete

HÓMAN BÁLINT szerző (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) történész, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, az MTA tagja (levelező 1918, rendes 1929, igazgató 1933–1945).
*
Elmélete szerint az erdélyi székelység nagyobb zárt tömegben megtelepedő ősfoglaló nép vagy törzs volt. Ők voltak Erdély egyedüli honfoglalói. Nemzetiségükre nézve azt vallja, hogy a székely nép a magyartól különböző, de a magyarral rokonnak, azzal együtt hun származásúnak tartott önálló nép, vagy törzs volt.

„A székelyek voltak - az adományos birtokosokkal, s a királyi vármegyei szervezethez tartozó népelemekből kiemelkedő erdélyi magyar nemességgel, a telepes szászokkal és a földesúri joghatóság alatt élő oláh pásztorokkal szemben - Erdély egyedüli honfoglalói”.

Ez a könyv először 1921-ben, a német nyelvű kiadása 1922-ben jelent meg. Jelen kiadás alapjául a Hóman Bálint munkái I. Magyar középkor című 1938-ban kiadott kötet szolgált. Ez a 2011-es kiadás érintetlenül közli az eredeti szövegeket. Az Attraktor kiadó sem az egykori szóhasználaton, sem a mondaszerkesztésen nem változtatott, csak a nyilvánvaló elírásokat és nyomdahibákat javította.

Hóman Bálint a múlt század elejének kutatási forrásai és megbízható eredményei alapján a székelyek eredetével kapcsolatban ebben a kis kötetben az alábbi három kérdésre igyekszik választ adni:

• Ősfoglalók vagy királyi telepítvényesek voltak-e a székelyek?

• Magyarok vagy idegen nemzetiségűek voltak-e? és

• Mikor szálltak meg Erdélyben, illetve Magyarország területén?

„A székely név a népnek saját maga használt neve volt, amelyet az egykorú bizánci és nyugati krónikások éppúgy nem ismertek, mint a magyarok magyar, a kunok kun nevét”...

„A történettudomány megerősíti és történeti ténnyé emeli a székelység hún hagyományát, az egykori Attila birodalmához, majd a hatalmas avar birodalomhoz tartozó valamelyik hún-török törzstől való származását, a magyar honfoglalástól független, annál korábbi idő óta folytonos, ma már tizenegy százados erdélyi foglaló birtokosságát, a magyar nép hún-török (bolgár) elemeivel közeli etnikai és az egész magyar néppel való kulturális rokonságát, és az ennek következtében történt gyors és tökéletes megmagyarosodását”.

A székelyek eredete ebben a kötetben az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

- Hóman Bálint: A SZÉKELYEK EREDETE;

FÜGGELÉK:
- Erdélyi László: A székely eredetkérdés megoldásának szempontjai;

- Hóman Bálint dolgozatai:
A SZÉKELY EREDETKÉRDÉSHEZ;
A MAGYARSÁG MEGTELEPÜLÉSE;
SZÉKELYEK.

*
„A Székelyek Eredete” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a székelyek eredetét a múlt század első felének történelmi szemlélete, a neves történész Hóman Bálint megközelítési módja, a FÜGGELÉK gazdag ismeretanyaga iránt is érdeklődnek, és lehetőleg elolvassák Erdélyi László bencés szerzetes, egyetemi tanár ugyanilyen című 1918-as első kiadású könyvét is, amelyet az Attraktor kiadó szintén 2011-ben jelentetett meg.
*
Ajánlott még:
A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése.
Szent István.
A székelyek eredete.
A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában.
Történetírás és forráskritika I-II.
A magyar városok az Árpádok korában.
A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig.
Magyar középkor I-II.
A magyar hún-hagyomány és hún-monda.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.