Halotti beszéd
Márai Sándor
Könyv
Helikon kiadó, 2010
Helikon kiadó, 2010
374 oldal, Kemény kötésű fűzött FR5 méret
ISBN 9789632272085
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 290 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 797 Ft
Leírás
MÁRAI SÁNDOR, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, /ma Szlovákia/ 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Életútja az egyik legkülönösebb a XX. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban a hazáját elhagyta, a műveit tudatosan és következetesen kiiktatták a hazai irodalmi életből, és haláláig még a nevét is alig ejtették ki.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
*
Ha MÁRAI SÁNDOR költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző „HALOTTI BESZÉD”-et és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató „Mennyből az angyalt”.
Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nemcsak két jó verset írt.
Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg a dalait, vallomásait.
Születésének századik évfordulójára 2000-ben „Összegyűjtött versek” címmel már bemutattuk a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét.
Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel, dalokkal és prózaverssel.
Márai Sándor címadó „Halotti beszéd” című verse 1950–1951-ben született, az író száműzetésének idején Olaszországban, Posillipén. A nagyon szeretett itáliai környezet és a tenger közelsége (v.ö. a San Gennaro című regényével) – érdekes módon nem oldja fel a benne rejtőző drámát, végzetes élet-halál kérdést: a hazátlanná vált író sorsa teljesen reménytelen.
Valószínűleg ezért is választotta címül az első szövegemlékünket, a Halotti beszédet.
*
A „HALOTTI BESZÉD” című ezen kiadványt a Márai Sándor műveit kedvelő, adott esetben az összegyűjtött, azóta bővült művei, dalai és prózaversei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Életútja az egyik legkülönösebb a XX. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban a hazáját elhagyta, a műveit tudatosan és következetesen kiiktatták a hazai irodalmi életből, és haláláig még a nevét is alig ejtették ki.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
*
Ha MÁRAI SÁNDOR költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző „HALOTTI BESZÉD”-et és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató „Mennyből az angyalt”.
Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nemcsak két jó verset írt.
Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg a dalait, vallomásait.
Születésének századik évfordulójára 2000-ben „Összegyűjtött versek” címmel már bemutattuk a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét.
Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel, dalokkal és prózaverssel.
Márai Sándor címadó „Halotti beszéd” című verse 1950–1951-ben született, az író száműzetésének idején Olaszországban, Posillipén. A nagyon szeretett itáliai környezet és a tenger közelsége (v.ö. a San Gennaro című regényével) – érdekes módon nem oldja fel a benne rejtőző drámát, végzetes élet-halál kérdést: a hazátlanná vált író sorsa teljesen reménytelen.
Valószínűleg ezért is választotta címül az első szövegemlékünket, a Halotti beszédet.
*
A „HALOTTI BESZÉD” című ezen kiadványt a Márai Sándor műveit kedvelő, adott esetben az összegyűjtött, azóta bővült művei, dalai és prózaversei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.