Erdélyi vajdák és fejedelmek ANTIKVÁR

Az emberek általában azt hiszik, hogy az erdélyi vajda és fejedelem nagyjából ugyanaz a méltóság volt, csak az előbbi elnevezés a középkorban, az utóbbi a kora újkorban, azaz a XVI-XVII. században dívott. Ám ez korántsem volt így.

Az erdélyi vajda, akit az uralkodó nevezett ki, a királyi hatalom megtestesítője volt a középkori Erdélyben. Az erdélyi fejdelem gyakorlatilag szuverén, azaz független uralkodónak számított, annak minden jogkörével, bár a külpolitikájában figyelembe kellett vennie a Török Birodalom érdekeit is.

Név szerint 93 erdélyi vajdát ismerünk, de a fejedelmi címet – János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig – mindössze 21-en viselték. Teljesen más történelmi helyzetben léteztek, hiszen az erdélyi vajdaság a középkori, független Magyarország egy különleges jogállású területe volt, míg az Erdélyi Fejedelemség – a három részre szakadt ország keleti harmada – egy töröktől többé-kevésbé függő, de önálló belpolitikával rendelkező, s a magyarság megmaradását és fejlődését biztosító állammá vált. Ez abban a korban és történelmi helyzetben a lehetőségek maximuma volt.

*
Az „ERDÉLYI VAJDÁK ÉS FEJEDELMEK” című ezen kiadványt valamennyi korosztálynak javasoljuk, akik a történelem iránt érdeklődnek, és szeretnének megismerkedni a 93 erdélyi vajdával, majd János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig a 21 erdélyi fejedelemmel, az erdélyi vajdasággal, mint a középkori, független Magyarország egy különleges jogállású területével és az Erdélyi Fejedelemséggel, mint a három részre szakadt ország önálló belpolitikával rendelkező keleti harmadával. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.