Ősmagyarok Azerbajdzsánban
Mübariz Helilov Nyitray Szabolcs
Könyv
Hun-idea kiadó, 2008
Hun-idea kiadó, 2008
232 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789637014314
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 990 Ft
Leírás
A magyar történészek előtt is ismert és elfogadott, hogy a 950-es években Bíborbanszületett Konsztantinosz által leírt Perzsia vidékére szakadt szavárd-magyarok azonosak a 750-es években a mai Azerbajdzsán területén hirtelen felbukkanó „szevordi” népcsoporttal.
Ezt a szevordi népcsoportot gyakorlatilag az összes szaktörténész a Levédiából(!?) Perzsiába (Dél-Kaukázusba) költözött szavárd magyarokkal azonosítja, ezt minden akadémiai térképen így jelölik. Mindenki meg van róla győződve, hogy az ottani magyarok a XIII. esetleg a XIV. században nyomtalanul beolvadtak az azerbajdzsáni népességbe.
Pedig nem így van! A létük még a XX. században is fellelhető - csak a II. világháborús német és magyarellenes szovjet politika miatt törölték a „madzsar” (magyar) előtagot a falu nevéből...
Egyetlen történész sem értette, hogy Levédiából hogyan kerülhettek magyarok Azerbajdzsánba már 750-ben, mikor a besenyők csak 894-ben lépték át először a Volga vonalát... Így aztán mérvadó akadémikusaink futószalagon gyártották az elméleteket, hogy letolják 750-re a magyarok Perzsiába költözését. Ám mindegyikőjüknek beletört a bicskája, mert mindenáron észak-keleten, Baskíria irányában keresték a megoldást, ahol nem is találhattak semmit.
Erre a hihetetlen ellentmondásra a mai napig nem született elfogadható magyarázat, Németh Gyula jóvoltából...
Létezik ugyanis egy teljesen hiteles, ősi derbenti forrás, a Derbendnáme, ami leírja, hogy a VI. században Hoszrau Anósírván szaszanida nagykirály Dagesztán területén felépítteti „Kicsi (!!!) Madzsar” és „Ulu Madzsar” városokat, amik önálló uralkodókkal rendelkeztek, és a Perzsa Birodalom vazallusai voltak.
Azt a közismert tényt senki sem vitatja, hogy ugyanebben az időben, pontosan ugyanitt, az Északkelet-Kaukázusban létezett egy hun királyság.
• Mit bizonyít ez?
Azt, hogy mi, magyarok tényleg hunok vagyunk!
Ezt a történelmi jelentőségű, tudományosan minden oldalról tényszerűen alátámasztott felfedezést, a finnugor légvárat azonnal romba döntő hiányzó láncszemet teszi most közzé Mübariz Helilov azerbajdzsáni akadémikus és magyar munkatársa, NYITRAI SZABOLCS.
A szerzőpáros magyar történész tagja a kötet megírásához több mint három évet Azerbajdzsánban kutatott. A műben röviden megismertetik az olvasót a kaukázusi rokon nép történetével és kultúrájával is.
*
Az „ŐSMAGYAROK AZERBAJDZSÁNBAN” című ezen kiadványt a magyar őstörténet, a finnugor eredet, a kaukázusi rokon nép kultúrája és történelme irányt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánljuk még:
Lovasnomád birodalmak és városlakók.
A sztyeppei civilizáció.
Rejtélyek országa.
A hun nyelv szavai.
Tündérek kihalófélben 3 kötet - Hunoktól a hunzakutokig kutatóút Belső-Ázsiában. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ezt a szevordi népcsoportot gyakorlatilag az összes szaktörténész a Levédiából(!?) Perzsiába (Dél-Kaukázusba) költözött szavárd magyarokkal azonosítja, ezt minden akadémiai térképen így jelölik. Mindenki meg van róla győződve, hogy az ottani magyarok a XIII. esetleg a XIV. században nyomtalanul beolvadtak az azerbajdzsáni népességbe.
Pedig nem így van! A létük még a XX. században is fellelhető - csak a II. világháborús német és magyarellenes szovjet politika miatt törölték a „madzsar” (magyar) előtagot a falu nevéből...
Egyetlen történész sem értette, hogy Levédiából hogyan kerülhettek magyarok Azerbajdzsánba már 750-ben, mikor a besenyők csak 894-ben lépték át először a Volga vonalát... Így aztán mérvadó akadémikusaink futószalagon gyártották az elméleteket, hogy letolják 750-re a magyarok Perzsiába költözését. Ám mindegyikőjüknek beletört a bicskája, mert mindenáron észak-keleten, Baskíria irányában keresték a megoldást, ahol nem is találhattak semmit.
Erre a hihetetlen ellentmondásra a mai napig nem született elfogadható magyarázat, Németh Gyula jóvoltából...
Létezik ugyanis egy teljesen hiteles, ősi derbenti forrás, a Derbendnáme, ami leírja, hogy a VI. században Hoszrau Anósírván szaszanida nagykirály Dagesztán területén felépítteti „Kicsi (!!!) Madzsar” és „Ulu Madzsar” városokat, amik önálló uralkodókkal rendelkeztek, és a Perzsa Birodalom vazallusai voltak.
Azt a közismert tényt senki sem vitatja, hogy ugyanebben az időben, pontosan ugyanitt, az Északkelet-Kaukázusban létezett egy hun királyság.
• Mit bizonyít ez?
Azt, hogy mi, magyarok tényleg hunok vagyunk!
Ezt a történelmi jelentőségű, tudományosan minden oldalról tényszerűen alátámasztott felfedezést, a finnugor légvárat azonnal romba döntő hiányzó láncszemet teszi most közzé Mübariz Helilov azerbajdzsáni akadémikus és magyar munkatársa, NYITRAI SZABOLCS.
A szerzőpáros magyar történész tagja a kötet megírásához több mint három évet Azerbajdzsánban kutatott. A műben röviden megismertetik az olvasót a kaukázusi rokon nép történetével és kultúrájával is.
*
Az „ŐSMAGYAROK AZERBAJDZSÁNBAN” című ezen kiadványt a magyar őstörténet, a finnugor eredet, a kaukázusi rokon nép kultúrája és történelme irányt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
*
Ajánljuk még:
Lovasnomád birodalmak és városlakók.
A sztyeppei civilizáció.
Rejtélyek országa.
A hun nyelv szavai.
Tündérek kihalófélben 3 kötet - Hunoktól a hunzakutokig kutatóút Belső-Ázsiában. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.