Rejtélyek országa
Petrik István
A kazár királyság és a kazár-magyar kapcsolatok rövid története
Könyv
Napkút kiadó kiadó,
Napkút kiadó kiadó,
ISBN 9789632630069
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 990 Ft
Leírás
Hiánypótló, régóta várt tudományos ismeretterjesztő kötetet tart kezében az olvasó.
A kazárok - akikről a honfoglalást megelőző századokkal kapcsolatban oly sok szó esik - sokkal kevésbé ismert nép, mintsem gondolnánk.
Nyelvemlékük csekély száma miatt a közelmúltig még azon is vitatkoztak a nyelvészek, hogy vajon csuvasos (r-török) vagy köztörök (z-török) jellegű nyelvet beszéltek-e. Ma már az előbbi tűnik elfogadottabbnak, és a nép eredeti etnonimjét gaszar/kaszarnak rekonstruálják.
Az, hogy a vezető rétegük a VIII. század fordulóján felvette a zsidó vallást - távolságot tartva ezzel a keresztény Bizánctól és a délről előre törő araboktól is - szintén köztudott, mint ahogyan az is, hogy a Belső- és Közép-Ázsia felett uralkodó türköktől a VII. század közepén függetlenedő, a Volga, a Don és a Kaukázus közötti török állam lényegileg a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között terült el. Központja valahol a Volga (Etil) alsó folyásánál lehetett. Éppen elődeink, a magyarok ellen építették fel nyugaton Sarkel erődjét a IX. században.
Nagyjából ennyi az, amit illik tudni a kazárokról. Még a szakavatott régészek, történészek, nyelvészek sem tudnak sokkal többet. Pedig a honfoglaló magyarság elhelyezkedésének, történelmi útjának vizsgálata során kulcskérdés, hogy a kazárokkal milyen viszonyban voltak elődeink és hozzájuk képest hol feltételezzük a lakóhelyünket. Sajnos még ez utóbbi kérdés is az egymásnak ellentmondó elméletek heves vitáiban érlelődik, kevés támpontunk van.
Mindazonáltal a kazárok behatóbb ismerete nélkül nemigen várható továbblépés a magyar őstörténet honfoglalást megelőző kétszázötven évének kutatásában.
A szerző, akinek sok évtizedes kutatómunkája során sikerült összegyűjtenie azt, amit a hazai és nemzetközi szakirodalom a kazárokról tartalmaz, éppen arra vállalkozik, hogy bemutassa mindazt, amit a kazárok történelméről, nyelvéről, kultúrájáról, társadalmáról a szakirodalom eddig feltárt, és azt is, amiről még vitatkozik.
Magyar nyelven hasonló vállalkozás még nem jelent meg.
Ajánljuk mindazoknak, akik a magyar őstörténet iránt komplexitásában érdeklődnek.
*
„Rejtélyek országa.” című ezen kiadványt a kazár királyság, amelynek vezető rétege felvette a zsidó vallást, és a kazár-magyar kapcsolatok rövid története iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
A sorozat további kötetei:
Kun vezérek leszármazottai Kelet-Európában
Lovasnomád birodalmak és városlakók
A sztyeppei civilizáció
Avarok, bolgárok, magyarok A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A kazárok - akikről a honfoglalást megelőző századokkal kapcsolatban oly sok szó esik - sokkal kevésbé ismert nép, mintsem gondolnánk.
Nyelvemlékük csekély száma miatt a közelmúltig még azon is vitatkoztak a nyelvészek, hogy vajon csuvasos (r-török) vagy köztörök (z-török) jellegű nyelvet beszéltek-e. Ma már az előbbi tűnik elfogadottabbnak, és a nép eredeti etnonimjét gaszar/kaszarnak rekonstruálják.
Az, hogy a vezető rétegük a VIII. század fordulóján felvette a zsidó vallást - távolságot tartva ezzel a keresztény Bizánctól és a délről előre törő araboktól is - szintén köztudott, mint ahogyan az is, hogy a Belső- és Közép-Ázsia felett uralkodó türköktől a VII. század közepén függetlenedő, a Volga, a Don és a Kaukázus közötti török állam lényegileg a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között terült el. Központja valahol a Volga (Etil) alsó folyásánál lehetett. Éppen elődeink, a magyarok ellen építették fel nyugaton Sarkel erődjét a IX. században.
Nagyjából ennyi az, amit illik tudni a kazárokról. Még a szakavatott régészek, történészek, nyelvészek sem tudnak sokkal többet. Pedig a honfoglaló magyarság elhelyezkedésének, történelmi útjának vizsgálata során kulcskérdés, hogy a kazárokkal milyen viszonyban voltak elődeink és hozzájuk képest hol feltételezzük a lakóhelyünket. Sajnos még ez utóbbi kérdés is az egymásnak ellentmondó elméletek heves vitáiban érlelődik, kevés támpontunk van.
Mindazonáltal a kazárok behatóbb ismerete nélkül nemigen várható továbblépés a magyar őstörténet honfoglalást megelőző kétszázötven évének kutatásában.
A szerző, akinek sok évtizedes kutatómunkája során sikerült összegyűjtenie azt, amit a hazai és nemzetközi szakirodalom a kazárokról tartalmaz, éppen arra vállalkozik, hogy bemutassa mindazt, amit a kazárok történelméről, nyelvéről, kultúrájáról, társadalmáról a szakirodalom eddig feltárt, és azt is, amiről még vitatkozik.
Magyar nyelven hasonló vállalkozás még nem jelent meg.
Ajánljuk mindazoknak, akik a magyar őstörténet iránt komplexitásában érdeklődnek.
*
„Rejtélyek országa.” című ezen kiadványt a kazár királyság, amelynek vezető rétege felvette a zsidó vallást, és a kazár-magyar kapcsolatok rövid története iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
A sorozat további kötetei:
Kun vezérek leszármazottai Kelet-Európában
Lovasnomád birodalmak és városlakók
A sztyeppei civilizáció
Avarok, bolgárok, magyarok A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.