Székelyföldtől az amerikai hadifogságig 1944-1945

Korsós József (1913–1998) hadinaplója a második világháború végnapjait és az amerikai hadifogságban töltött 177 napot írja le. Családjában a katonai múltjáról, a megélt viszontagságokról szinte sohasem beszélt; a háború után teljesen új életet kellett kezdenie. Három fő jellemvonása az akaraterő, a kötelességtudat és a hűség volt. Akaratereje abban nyilvánult meg, hogy mindig a legmagasabb mércét állította maga elé, s azt minden erejével meg is próbálta elérni. Kötelességtudata azt írta elő számára, hogy a katonaságnál és a későbbiekben soha ne lázadjon a számára kiszabott feladatok ellen. Végül hűsége a hazájához, családjához és hitéhez törhetetlen volt. Életútja „példaértékű mindazon katonatisztek számára, akik itthon maradva a 20. század többször változó társadalmi rendszerében megpróbáltak túlélni és az élet valódi értékeit tovább adni...”

Igazi szenzáció, több mint kétszáz világháborús fotó egy kötetben, amelyek soha nem láttak napvilágot korábban. És egy kiadatlan napló!

Babucs Zoltán hadtörténész: Korsós József a katonai reáliskolák elvégzését követően került a Ludovika Akadémiára, ahol 1935. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá. A Magyar Királyi Honvédség tisztjeként részese volt az országgyarapításoknak, majd a Hadiakadémiát elvégezve, vezérkari századosként 1944 szeptemberétől a székesfehérvári 2. gyalog tábori póthadosztály szállásmestereként hazája védelmében harcolt a Székelyföldön, a Tiszánál és a Felvidéken. 1945. április 23-án esett amerikai hadifogságba a Bajorországban lévő grafenwöhri kiképzőtábor közelében, a Neunburg melletti erdőségben.

A hírhedt bad kreuznachi, Romilly-sur-seine-i és Mailly-le-camp-i hadifogolytáborokat megjárva, 1945. október 25-én érkezett Kaposvárra, majd onnan került haza Baracskára. Ludovikás tiszthez méltóan, vezérkari alapossággal vezetett naplója az 1944. augusztus 26. és 1945. október 27. közötti eseményeket tárgyalja, amelyben a magyarországi védelmi harcokon, a visszavonuláson, majd a nyugati hadifogságban elszenvedett megpróbáltatásokon keresztül is átsüt a problémák megoldására való törekvés, a tiszti kötelességtudat, a bajtársiasság, a hazafias érzület és nemzetének szeretete.

Dr. Korsós Zoltán: Édesapám, Korsós József (1913–1998) hadinaplója, amelyben a második világháború végnapjait és az amerikai hadifogságban töltött 177 napot írja le, csak halála után került a kezembe. A családban katonai múltjáról, a megélt viszontagságokról szinte sohasem beszélt; a háború után teljesen új életet kellett kezdenie. Hű társa, Édesanyám szavaival élve: három fő jellemvonása az akaraterő, a kötelességtudat és a hűség volt. Akaratereje abban nyilvánult meg, hogy mindig a legmagasabb mércét állította maga elé, s azt minden erejével meg is próbálta elérni. Kötelességtudata azt írta elő a számára, hogy a katonaságnál és a későbbiekben soha ne lázadjon a számára kiszabott feladatok ellen.

Végül pedig hűsége hazájához, családjához és hitéhez törhetetlen volt. Úgy hiszem, hogy naplójának közreadásával mindazon katonatisztek felé törleszthetünk, akik itthon maradva a 20. század többször változó társadalmi rendszerében megpróbáltak túlélni és az élet valódi értékeit tovább adni.

A kötetet Dr. Ravasz István alezredes lektorálta, az előszót Prof. Dr. Kovács Árpád írta, sajtó alá rendezte: Babucs Zoltán.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.