Ady stoplisban
Csillag Péter
Klasszikus magyar írók a futballról
Könyv
Jaffa kiadó, 2019
Jaffa kiadó, 2019
248 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9786155418242
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 490 Ft
Megtakarítás: 5%
Online ár: 3 316 Ft
Leírás
Magyarórán nem tanítják, az irodalomtörténet pedig alig-alig tartja számon a XX. század klasszikus magyar íróinak meccseit, futballról szerzett benyomásait, pedig az utókorra maradt személyes történeteik, színes anekdotáik vagy éppen sarkos megállapításaik páratlanul izgalmas olvasmányélményt is kínálnak.
Kevesen tudják, hogy a több mint száz éve (1918) elhunyt Ady Endre 1899-ben Debrecen első csapatában futballozott, József Attila alighanem az Aranycsapat-edző Sebes Gusztáv édesapjáról mintázta Csoszogi, az öreg suszter alakját, Rejtő Jenő pedig a torinói olasz–magyar kedvéért a nászútját szakította félbe.
Juhász Gyulát a Szegedi Bástya meccsbérlettel és belépőjén költőhöz méltatlan helyesírási hibával ajándékozta meg („álandó szabadjegy”), Karinthy Frigyes a Nemzeti Sportnak elfeledett csatármúltjával büszkélkedett, Radnóti Miklós pedig 1938 nyarán baráti társasággal napozva hallgatta a magyar válogatott vb-meccsének rádióközvetítését. És ez csupán néhány villanás az irodalmi futballsztorik gazdag világából...
„Egy délután szabadság, egy ordításnyi szabadság. Ebben a tikkadt, fáradt, elkínzott magyar életben, ahol mindenki nyaka körül érzi a selyemzsinórt...” – ragadta meg a szurkoló lélektanát Márai Sándor, és hozzá hasonlóan kora szinte valamennyi fajsúlyos írója véleményt formált a tízes-húszas években már megkerülhetetlen társadalmi jelenségről, a labdarúgásról.
*
Az „Ady Stoplisban” című, Csillag Péter eme kötetében huszonöt klasszikus magyar író és költő futballal kapcsolatos élményei olvashatók a Nemzeti Sport hasábjain 2015 óta futó cikksorozat alapján.
*
Tartalom:
ELŐSZÓ
• Ady Endre - A „fölösleges nem-játszó”;
• Csáth Géza - A sport „antikrisztusa”;
• Krúdy Gyula - Régi pesti Sunday;
• Móra Ferenc - Írófejedelemből klubelnök;
• Kosztolányi Dezső - A játék ihlete;
• Juhász Gyula - Az „állandó” bérletes;
• József Attila - Csoszogi az öreg Sebes;
• Karinthy Frigyes - Lélekre tapadt felhők;
• Móricz Zsigmond - Az író nem sportol;
• Rejtő Jenő - Nászút felfüggesztve;
• Radnóti Miklós - Pünkösdi rádiós meccs;
• Szabó Dezső - Modern tatárjárás;
• Kőhalmy József - Csók és limonádé;
• Molnár Ferenc - Panama a pályán;
• Herczeg Ferenc - „Sportolni, fiúk-lányok”;
• Szabó Lőrinc - A közérzet süppedéke;
• Németh László - Csapatember a homályból;
• Kormos István - Költői gólok az Üllői úton;
• Örkény István - Kábító műmámor;
• Zelk Zoltán - „Stoplis cipő a művészet asztalán”;
• Pilinszky János - Lírai mezőnyfölény;
• Márai Sándor - „Tempó, magyarok!”;
• Ottlik Géza - Az erőszak sportja;
• Karinthy Ferenc - Labda a Gellérthegyen;
• Mándy Iván - Tribünök varázsa;
Kávéházi Futballszeánsz;
A képek forrásai;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Kevesen tudják, hogy a több mint száz éve (1918) elhunyt Ady Endre 1899-ben Debrecen első csapatában futballozott, József Attila alighanem az Aranycsapat-edző Sebes Gusztáv édesapjáról mintázta Csoszogi, az öreg suszter alakját, Rejtő Jenő pedig a torinói olasz–magyar kedvéért a nászútját szakította félbe.
Juhász Gyulát a Szegedi Bástya meccsbérlettel és belépőjén költőhöz méltatlan helyesírási hibával ajándékozta meg („álandó szabadjegy”), Karinthy Frigyes a Nemzeti Sportnak elfeledett csatármúltjával büszkélkedett, Radnóti Miklós pedig 1938 nyarán baráti társasággal napozva hallgatta a magyar válogatott vb-meccsének rádióközvetítését. És ez csupán néhány villanás az irodalmi futballsztorik gazdag világából...
„Egy délután szabadság, egy ordításnyi szabadság. Ebben a tikkadt, fáradt, elkínzott magyar életben, ahol mindenki nyaka körül érzi a selyemzsinórt...” – ragadta meg a szurkoló lélektanát Márai Sándor, és hozzá hasonlóan kora szinte valamennyi fajsúlyos írója véleményt formált a tízes-húszas években már megkerülhetetlen társadalmi jelenségről, a labdarúgásról.
*
Az „Ady Stoplisban” című, Csillag Péter eme kötetében huszonöt klasszikus magyar író és költő futballal kapcsolatos élményei olvashatók a Nemzeti Sport hasábjain 2015 óta futó cikksorozat alapján.
*
Tartalom:
ELŐSZÓ
• Ady Endre - A „fölösleges nem-játszó”;
• Csáth Géza - A sport „antikrisztusa”;
• Krúdy Gyula - Régi pesti Sunday;
• Móra Ferenc - Írófejedelemből klubelnök;
• Kosztolányi Dezső - A játék ihlete;
• Juhász Gyula - Az „állandó” bérletes;
• József Attila - Csoszogi az öreg Sebes;
• Karinthy Frigyes - Lélekre tapadt felhők;
• Móricz Zsigmond - Az író nem sportol;
• Rejtő Jenő - Nászút felfüggesztve;
• Radnóti Miklós - Pünkösdi rádiós meccs;
• Szabó Dezső - Modern tatárjárás;
• Kőhalmy József - Csók és limonádé;
• Molnár Ferenc - Panama a pályán;
• Herczeg Ferenc - „Sportolni, fiúk-lányok”;
• Szabó Lőrinc - A közérzet süppedéke;
• Németh László - Csapatember a homályból;
• Kormos István - Költői gólok az Üllői úton;
• Örkény István - Kábító műmámor;
• Zelk Zoltán - „Stoplis cipő a művészet asztalán”;
• Pilinszky János - Lírai mezőnyfölény;
• Márai Sándor - „Tempó, magyarok!”;
• Ottlik Géza - Az erőszak sportja;
• Karinthy Ferenc - Labda a Gellérthegyen;
• Mándy Iván - Tribünök varázsa;
Kávéházi Futballszeánsz;
A képek forrásai;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.