Találkozás az Istenekkel

Zecharia Sitchin a zsidó keresztény szövegek alapjaiban kutatva elemzi a teremtésmítoszokat, párhuzamot vonva a Sumér és mezopotámiai mítoszokkal annak bizonyítására, hogy az emberiség nem a véletlennek, vagy az evolúciónak köszönhetően lépett a mai fejlettségi szintre. Merész feltételezései szerint Enki, - az Anunnakik vezetője a 12. bolygóról -, teremtette az emberiséget „primitív munkásként”. Ráadásul Sitchin azt sugallja, hogy a jelenleg is zajló földönkívüli találkozások jó része bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Anunnakik folyamatosan szemmel kísérik az általuk teremtett emberiség sorsának alakulását. A könyvben lenyűgöző párhuzamokat találunk a 12. bolygóról érkező Anunnakik és Jahweh vezetői között, amely egy új, átfogó nézőpontban világítja meg az emberiség egész történelmét. Párhuzamokat von a Biblia és az ősi Sumér teremtés-mítoszok között, alaposan kielemezve a több száz éves talányt, az emberiség és teremtőinek kapcsolatára vonatkozóan.

A Találkozás az Istenekkel című könyvben Zecharia Sitchin a zsidó keresztény szövegek alapjaiban kutatva elemzi ki a teremtés-mítoszokat, párhuzamot vonva a Sumér és mezopotámiai mítoszokkal annak bizonyítására, hogy az emberiség nem a véletlennek, vagy az evolúciónak köszönhetően lépett a mai fejlettségi szintre. Sitchin merész feltételezései szerint Enki, - az Anunnakik vezetője a 12. bolygóról -, teremtette az emberiséget „primitív munkásként”. Ráadásul Sitchin azt sugallja, hogy a jelenleg is zajló földönkívüli találkozások jó része bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Anunnakik folyamatosan szemmel kísérik az általuk teremtett emberiség sorsának alakulását.

A könyvben lenyűgöző párhuzamokat találunk a 12. bolygóról érkező Anunnakik és Jahweh vezetői között, ami egy új, átfogó nézőpontban világítja meg az emberiség egész történelmét. Párhuzamokat von a Biblia és az ősi Sumér teremtés-mítoszok között, alaposan kielemezve a több száz éves talányt, az emberiség és teremtőinek kapcsolatára vonatkozóan.

Az emberi élet legmegrázóbb, legmagasabb rendű, legfelsőbb élménye a találkozás az istenivel, ahogy Mózes találkozott az Úrral a Sínai-hegyen; és a legvégső, legutolsó, legmeghatározóbb, ahogy az egyiptomi fáraók halálukkor feltételezték, hogy az örök életben csatlakoznak az Istenekhez a Túlvilágon, az Isteni Hajlékban.

Az ókori Közel-Kelet írásos feljegyzései lenyűgöző történeteket mesélnek az istenekkel való találkozások emberi megtapasztalásairól. A hatalmas dráma átszövi a Mennyet és a Földet. Van benne imádat és odaadás, örökkévalóság és erkölcs, de van benne szerelem és szex, féltékenység és gyilkosság is; felemelkedés az űrbe és utazások az Alvilágba. A színpadon a szereplők istenek és istennők, angyalok és félistenek, földi halandók és androidok. A dráma nyelve a prófécia, a látomások, az álmok, az előjelek, az orákulumok és a kinyilatkoztatások.

A történet az Emberről szól, aki elkülönül a Teremtőjétől, de küzd, hogy az ősi kötődéssel, mintegy köldökzsinórral újra kapcsolódjon hozzá, és ezáltal elérje akár a csillagokat is...

Az Isteni Találkozások talán azért a legmeghatározóbb emberi tapasztalatok, mert ezek egyben a legelső emberi tapasztalatok is. Amikor ugyanis Isten megteremtette az Embert, az Ember a teremtése pillanatában találkozott Istennel. Az Ószövetség első könyvében olvashatjuk, hogyan teremtette Isten az első embert, „Ádámot”:

És monda Isten:
Teremtsünk embert
a mi képünkre és hasonlatosságunkra…
Teremté tehát az Isten az embert (az Ádámot) az ő képére,
Isten (Elohim) képére teremté őt.

Ádám és Éva után senki más nem lehetett az első emberpár a Földön, akik megtapasztalták az első Isteni Találkozásokat. Ami azután történt az Édenkertben, az máig része az emberi vágyakozásnak. Még a kiválasztott próféták is bizonyára vágytak erre a kiváltságra, mert ott, az Édenkertben történt, hogy Isten közvetlenül szólt az első emberi lényekhez, és elmondta, mivel táplálkozhatnak: a kert minden gyümölcséből ehetnek, kivéve a Tudás Fájáról.

Az események sorozata, mely a Paradicsomból való kiűzetéshez vezetett, felvet egy fogas kérdést: Hogyan hallotta Ádám és Éva Istent?

• Azaz: Hogyan kommunikál Isten az emberekkel, amikor kapcsolatba lép velük?
• Látják az emberek, hogy ki beszél, vagy csak hallják?
• És hogyan történik az üzenet átadása?
• Szemtől szembe?
• Telepatikusan?
• Hologram-látomás formájában?
• Álomban?

Meg fogjuk vizsgálni, milyen választ adnak erre az ókori források...

Az Isteni Kígyó beavatkozásának következtében a Kertben Ádám és Éva felfedezte a szexualitást, miután mindketten ettek a Tudás Fájának gyümölcséből, amelytől „jónak és gonosznak tudói” lettek. Ezután pedig „mindkettőjöknek szemei észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak”.

Isten fizikailag jelen van az Édenkertben, az emberek hallják, ahogy ott sétál.

• Látják vajon az Istenséget?

A bibliai beszámoló erre nem tér ki, de az világos, hogy Isten látja őket, azaz arra számít, hogy látni fogja őket, de nem látta, mert elrejtőztek. Így hát a hangját használja, és hívja őket: „Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?”

A beszélgetés során kiderül az igazság, bevallják, hogy ettek a tiltott gyümölcsből (és a felelősséget a kígyóra hárítják). Isten büntetést szab ki: az Asszony fájdalommal fog szülni, Ádámnak küzdenie kell a kenyeréért, és fáradságos munkával tudjon csak megélni.

Itt nyilvánvalóvá válik, hogy szemtől szembe állnak, mert Isten megérinti őket, bőrből ruhákat készít nekik, és még fel is öltözteti őket. A történet kétségkívül hangsúlyozni szeretné, hogy az „isteni” ruha viselésének jelentősége és szerepe megkülönböztetni az állatokat az emberektől, ám nem tekinthetjük pusztán szimbolikusnak a Biblia sorait. Egyértelmű, hogy kezdetben, amikor Ádám még az Édenkertben lakozott, az emberek szemtől szembe találkozhattak a Teremtőjükkel...

Ádámot és Évát kiűzik az Édenkertből. Az Ember Teremtője döntött, hogy az Ember halandó marad. De az Ember nem ijedt meg, és azóta is a halhatatlanságot keresi az Isteni Találkozások közvetítésével...
*
TARTALOM:

• Az első találkozások;
• Az elveszett paradicsom - Az első amerikaiak;
• A három látogató a Mennyben Kopernikusz és a NASA előtt;
• A nefilimek: szex és félistenek;
• Az özönvíz - Soha többé?
• A mennyek kapuja - A nyelvek összezavarodnak;
• A halhatatlanság nyomában - Gilgames Amerikában;
• Találkozások a Gigunuban - Amikor az Istenek megöregszenek;
• Látogatások az Alkonyzónából - Ókori hologramok és virtuális valóság?
• Királyi álmok, végzetes jóslatok - Az Istenek is álmodnak?
• Az angyalok és egyéb hírvivők - A Plútó két arca;
• A legnagyobb látomás: Körülmetélés: A csillagok jegye?
• Egy láthatatlan Isten prófétái; Bálvány- és csillagimádás;
UTÓIRAT
- Isten, A Földönkívüli;
- Egy kozmikus utazó képe;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.