Valaki tévedett - Ember az országút szélén

A „Valaki tévedett” főként Erdély II. világháborús eseményeinek krónikája és a legvégsőbb humánum megszólaltatója. Wass Albert igazság- és szabadságszeretete, önelemző magyarságtudata példamutató a ma embere, a ma olvasója számára is, bárhol a nagyvilágban. Történetei játszódhatnak az 1945 utáni Brassóban, egy kicsi székely falu temetőjében, a lőporfüstös és megszállt szülőföld bármely területén, a legvégsőbb humánum megszólaltatói. Erdély II. világháborús eseményeinek krónikája, a humánum megszólaltatása és magyarságunk vállalása érződik bennük. Az „Ember az országút szélén” nemcsak összefoglalja az elvesztett szülőföld, Erdély iránti fájdalom nosztalgiáját, de egyben a történelmi Magyarország széthullásának okait is megfogalmazza: úgy, ahogyan közvetlenül a háború befejeződése után az író látta. Mindazoknak ajánlott, akiket az erdélyi magyarság két világháború közötti személyesen is átélt sorsa érdekel...

Valaki tévedett:
Wass Albert 1945 és 1950 között kényszerült számot /vetni a szülőföldjét ért veszteséggel, a háború elvesztésével, Erdély ismételt Romániához csatolásával, és ekkor kezdődött élete végéig tartó emigrációja is; ebben az időszakban keletkezett novelláit mutatja be a kötet, emberi sorsokon keresztül látleletet nyújtva egy kritikus történelmi korszak kiépüléséről.

Az Úristen szemtanúnak rendelte, írásaival az utolsó nagy országromlásnak az emberi életekre gyakorolt hatásáról kíván beszámolni, a legkülönbözőbb helyszínekről: a románná kényszerített egykori magyar polgárvárosból, a havasok alján megbúvó kis faluból, a menekültek németországi táborából, az Ausztráliába pöfögő kivándorlóhajóról, vagy éppen a Mennyek Országából, ahonnan isteni parancsra a földet kormányozzák.

Egy-egy novella egy-egy emberi sorsot idéz az igazság- és szabadságszeretet, a természetes humánum nevében: a Mezőberény minden lakosáért harcba szálló, megbecstelenített kicsi Annát (Kicsi Anna sírkeresztje); Vitéz András gazdát, aki bárki betérőt megvendégel és amikor az új hatalom ezért megöli, az igazsághoz való örök jussot testálja fiára (Vitézek igazsága); Kovács Kis István fuvarost, az elrománosítás újaradi vértanúját (Az újaradi vértanú); Európa ezer meg ezer hontalanját, a lengyel tanárt, a Homo sapiensnek sírkövet faragó bolgár művészt, a német repülőszázadost és a magyar mérnököt.

De felsorakoztatja az Isten Országában a magyarokat ért igazságtalanság miatt szervezkedő szenteket és Árpád-házi királyokat, a lópataki Dobokai-birtok kísérteteit csakúgy, mint az amerikai pilótát, aki csak akkor érti meg a háború igazságtalanságát, amikor éppen azok mentik meg az életét, akiknek elpusztítására bevetették (Valaki tévedett).

A kötet főként Erdély II. világháborús eseményeinek krónikája és a legvégsőbb humánum megszólaltatója. A szerző igazság- és szabadságszeretete és önelemző magyarság-vallása példamutató a ma embere, a ma olvasója számára is.

Wass Albert történetei játszódhatnak az 1945 utáni Brassóban, egy kicsi székely falu temetőjében, a lőporfüstös és megszállt szülőföld bármely területén, avagy a képzeletbeli Mennyei birodalom Isten előtti seregszemléjének mitikus idejében, ezek az írások a legvégsőbb humánum megszólaltatói.

A szerző igazság-, és szabadságszeretete és önelemző magyarságvállalása példamutató a ma embere, a ma olvasója számára is, bárhol a nagyvilágban...

*
A „Valaki tévedett” című eme kiadványt Wass Albert műveit kedvelő, adott esetben Erdély II. világháborús eseményeinek krónikája, a humánum megszólaltatása és magyarságunk vállalása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Ember az országút szélén:
Emigrációjának kezdetén, még németországi tartózkodása alatt írta és jelentette meg Wass Albert ezt a regényét, amely nemcsak összefoglalja az elvesztett szülőföld, Erdély iránti fájó nosztalgiáját, de egyben a történelmi Magyarország széthullásának okait is megfogalmazza: úgy, ahogy közvetlenül a háború befejeződése után az író látta.

Azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket az erdélyi magyarság két világháború közötti sorsa érdekel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.