Vissza a magánvaló dolgokhoz

Josef Seibert (1945. január 6. -) osztrák filozófus és író.

A magyar kiadáshoz írt ELŐSZÓ-ban írta, hogy örömét fejezi ki a könyve magyar nyelvű kiadásának. Különösen fontosnak tartja, hogy a gondolatai magyarul, szülőhazája, Ausztria testvérországának nyelvén is napvilágot lássanak. Annál is inkább, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia révén - amely hosszú ideig Európa népeinek legfontosabb és integráns egységét jelentette - a két országot politikailag és kulturálisan is erős kötelékek fűzik egymáshoz.

Ez a kötet egy olyan mű, amely kiutat keres az európai tudományok és a filozófia válságából. Igazán nagy megtiszteltetés számára a magyarországi megjelentetés, abban az országban, amely „Lengyelországgal, Spanyolországgal és Ausztriával együtt igyekezett megóvni a kontinens sajátos önazonosságát, és amelynek hősies és véres 1956-os forradalmában - a szabad világtól magára hagyatva - annyi bátor magyar áldozta életét, hozzájárulva ezzel a szabad Európa újraalapításához.”

A kötet központi témája a fenomenológia, amelynek eredeti vezérelve „Zurück zu den Sachen selbst”, azaz „Vissza magukhoz a dolgokhoz”.

„Fenomenológiának nevezik a századforduló idején a filozófiában érvényre jutó újfajta leíró módszert, valamint a belőle kifejlődő a priori tudományt; az utóbbinak az a rendeltetése, hogy a szigorúan tudományos filozófia elvi organonja (segédeszköze) legyen, és a következetes alkalmazása révén valamennyi tudomány módszertani reformját lehetővé tegye”.
(Edmund Husserl)

Ezzel a meghatározással kezdődik a fenomenológia megalkotójának, Edmund Husserl-nek (1859-1938) az Enciclopedia Britannica számára 1929-ben írott cikke.

A fenomenológia képezi az egzisztencializmus alapjait, Heidegger, Scheler filozófiáját is. De olyan filozófusoknak is alapul szolgál, mint Edith Stein, vagy van Breda, akik a fenomenológiát a neotomizmussal ötvözik egybe.
(A fenomenológia két fő képviselője, Maurice Merleau-Ponty (1906-1961) és Edmund Husserl mellett ismert fenomenológus Martin Heidegger is.)

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
ELŐSZÓ

ELSŐ RÉSZ
A FENOMENOLÓGIA KLASSZIKUS ELVE: VISSZA MAGUKHOZ A DOLGOKHOZ

• I. VISSZA MAGUKHOZ A DOLGOKHOZ: HUSSERL VEZÉRELVÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA ÉS A FILOZÓFIA TERMÉSZETE:
• Mi a fenomenológia?
• A kifejezések nyelvi elemzése és a fogalmak tisztázása mint maguk a dolgok megértésének eszköze;
• A magukhoz a dolgokhoz történő visszatérés sajátosan filozófiai feladata;
• Lehetséges-e a fenomenológiai realizmus?
• Ateista vagy misztikus és logikátlan-e a fenomenológia?
• A fenomenológia a történelem, a nyelv és a társadalom viszonylatában;
• II. AZ EPOCHÉ KRITIKÁJA> (...)

MÁSODIK RÉSZ
A COGITO ÉS A KÉTSÉGBEVONHATATLAN TUDÁS

• III. JOGGAL NEVEZHETŐEK-E A KANTI TRANSZCENDENTÁLIS FILOZÓFIA INDÍTÉKAI KRITIKAINAK? (...)
• IV. VAJON BIZONYÍTJA-E HUSSERL TRANSZCENDENTÁLIS FENOMENOLÓGIÁJA A REALIZMUS KRITIKÁTLANSÁGÁT? (...)
• V. A VALÓS LÉTEZŐ ÉS SZÜKSÉGSZERŰ LÉNYEGEK KÉTSÉGTELEN ISMERETE A CIGITÓBAN (...)

HARMADIK RÉSZ
A „MAGÁNVALÓ DOLGOK” OBJEKTÍV ISMERETE (...)

• VI. MIT NEVEZÜNK MAGÁNVALÓ DOLOGNAK?
• VII. LEHET-E OBJEKTÍV A MAGÁNVALÓ DOLGOKRA VONATKOZÓ EMBERI ISMERET? (...)
• VIII. A MAGÁNVALÓ LÉTRE IGÉNYT TARTÓ LÉTEZŐK (...)
• IX. A MAGÁNVALÓ DOLGOK KÉTSÉGTELEN ÉS TÉVEDHETETLEN ISMERETE (...)

A „Vissza a Magánvaló Dolgokhoz” című eme kiadványt a filozófiát kedvelő, a fenomenológiát, a fenomenológiai realizmus elveit ebből a kötetből mélyebb kontextusban is megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, a filozófia végső törekvése, az igazság minél teljesebb megismerése érdekében.